Egy vevő fizetésképtelensége esetén az eredeti adóalap, valamint a felszámított és megfizetett adó is csökkenthető, ha a követelés az áfaszabályoknak megfelelően behajthatatlan minősítést kap. Ennek feltételei nem kizárólag a behajthatatlanná minősítéskor érdekesek – a követelés keletkezésekor és a fizetésképtelenség beálltakor is felmerülhetnek olyan körülmények, amiket megfelelően kell dokumentálni ahhoz, hogy az adóhatóság ne kérdőjelezhesse meg az adóalap-csökkentést.

“Az előttünk álló időszakban fontos kiemelt figyelmet fordítani a keletkező követelésekre, és áttekinteni, hogy milyen partnerellenőrzési és dokumentációs feladatoknak kell eleget tenni. Így, ha később a vevő fizetésképtelenné válik, legalább a be nem folyt összegek után csökkenthető a vállalkozás áfaalapja” - mondta Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Behajthatatlanság jogcímén történő adóalap-csökkentésnél a követeléssel kapcsolatos általános körülmény, hogy az a rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek betartása mellett keletkezzen. A feltétel tartalmilag arra utal, hogy a követelés keletkezésekor és annak behajthatatlanná minősítésekor is az adójogszabályok céljának megfelelően járjanak el a vállalkozások, kizárva elsősorban a rosszhiszeműséget és a gondatlanságot az adós ügyletkori fizetőképességét illetően – vagyis ne merülhessen fel, hogy úgy teljesült volna az ügylet eladói részről, hogy a vevőnél már fizetési aggályok merültek fel.

A Deloitte szakértői korábban részletesen összefoglalták azokat a szempontokat, amelyekre már az ügylet teljesítésekor és azt követően is figyelni kell. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének pontos tartalmát az adóhatóság és a bíróságok gyakorlata is formálja – a korábbi kúriai ítéletek ugyan korlátok közé szorították az adóhatóság szigorát a feltételek vizsgálata szempontjából, de emellett is rendkívül alaposan és körültekintően érdemes eljárni.