A munkaviszony helyreállításának esetei
Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, akkor általában a dolgozó nem kérheti a munkaviszonyának helyreállítását. Így alapesetben a munkaviszony például a jogellenes azonnali hatályú felmondás időpontjában tekintendő megszűntnek. A munkavállaló természetesen élhet a törvényben biztosított jogaival, így követelheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítését. Azonban a munkaviszonya nem fog visszaállni.
A Munka Törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, amikor a fentiektől eltérően, a dolgozó kérheti a munkaviszony helyreállítását a bíróságtól. A bíróság a munkaviszonyt a munkavállaló kérelmére helyreállítja, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. A munkaviszony helyreállítását kérheti a munkavállaló, ha felmondási tilalomba ütközött a felmondás, például szülési szabadság, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt mondott fel a munkáltató.
A munkaviszony helyreállítása kérhető akkor is, ha a felmondás a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó felmondási korlátozásba ütközött. Kérelemre helyreállításnak van helye akkor is, ha a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt. Munkavállalói képviselő az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, és a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője.
A helyreállítás következménye
A munkaviszony helyreállításának legfőbb következménye, hogy a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A köztes időre a munkavállaló részére meg kell téríteni az elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, és ezt meghaladó kárát.
Az elmaradt munkabér tekintetében fontos, hogy ebben az esetben nem érvényesül a törvényben foglalt 12 havi távolléti díjnak megfelelő felső határ sem. Tehát helyreállított munkaviszony esetén, adott esetben a 12 havi távolléti díjnál magasabb összegű elmaradt munkabért is meg kell fizetni. Az egyéb járandóságok között lehet követelni a cafeteria ellenértékét, vagy a munkavállalónak biztosított korlátlan gépkocsi-használat ellenértékét. Nem követelhetőek viszont a kizárólag a munkavégzéshez kötődő járandóságok, például a munkaruha értéke. Az egyéb károk körében felmerülhet például a kiesett időre járó elmaradt táppénz összege.
A visszahelyezés végrehajtása
Ha a munkaviszonyt a bíróság helyreállította, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a korábbi munkakörében tovább foglalkoztatni. Ez a kötelezettség terheli akkor is, ha időközben az adott munkakör már megszűnt. A munkáltató még ebben az esetben sem kérheti a bíróságtól, hogy mellőzze a munkaviszony helyreállítását.
Fontos megjegyezni, hogy a visszahelyezett dolgozóval való további „trükközés” is rendszerint jogellenes. Így a munkáltató nem szüntetheti meg néhány hónappal a visszahelyezés után a dolgozó munkakörét, és emiatt nem mondhat fel neki újra. Nem helyezheti át közös megegyezéssel sem a dolgozót olyan munkahelyre, ahol már a munkáltató számára ismert, hogy létszámcsökkentést fog végrehajtani.
Szerző:
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
