Ilyenkor nem csak a bevétel marad el, hanem adott esetben a vevőknek meg kell téríteni a már előre kifizetett szolgáltatások árát, vagy a késedelmes teljesítés miatt kötbért követelhetnek a vállalkozástól a megrendelők. Az elmúlt 6 évben a 10 legnagyobb, üzemszünet okozta káresetre összesen 1,8 milliárd forintot térített a Generali biztosító. A legnagyobb kifizetés 1998-ban történt: ekkor a dologi kár többszöröse, 9,5 milliárd forintos kára keletkezett egy elektronikai cikkeket gyártó vállalatnak az üzemcsarnok leégése miatti üzemidő kiesésből. A vállalat biztosítási portfoliójában jelenleg közel 1350 milliárd forintot tesz ki a teljes biztosítási fedezet, ami azt jelenti, hogy ha minden egyes ügyfélnél leállna a termelés vagy szolgáltatás a biztosítási szerződésben meghatározott maximális időre, akkor összesen ennyit kellene a számukra fizetnie a biztosítónak.
„A nyugat-európai országokban és a tengerentúlon ez a fajta biztosítás és tudatos magatartás a vállalatok részéről már hosszú évek, évtizedek óta jelen van. Nagyon bíztató, hogy Magyarországon, ha még gyermekcipőben is jár, de érezhetően kezd elterjedtté válni az ilyen jellegű kockázattudatosság.” – mondta el Sinkó Ferenc, a biztosító cég vállalatbiztosítási üzletág-igazgatója.
A gazdasági válság és az ezzel összefüggő piacvesztés hatására számos termelő vállalkozás került nehéz helyzetbe itthon és külföldön egyaránt. Számukra sok esetben a termelés akár csak rövid ideig tartó kényszerű szüneteltetése az adott vállalkozás ellehetetlenülését eredményezheti a megfelelő biztosítás nélkül.
Ezen kívül béreltek egy csarnokot az anyacégtől, melyben Németországból hozott használt gépeken folytattak termelést. „Ezek az intézkedések jelentős többletköltséget jelentettek – így például a magyar és külföldi munkabér különbözetet, túlórákat, plusz szállítási költségeket –, melyekre azonban kiterjedt az üzemszünet biztosítás. Így összesen közel egymilliárd forint kártérítést kapott a cég” – mondta el a biztosító üzletág-igazgatója. A cég tapasztalatai szerint az üzemszünet biztosítást kötő cégek között szerepelnek energiaipari cégek, de nyomda, hulladék-feldolgozó, autóalkatrész gyártó, mozi és áruház is.
Nem csak a termelés elmaradása, hanem a szolgáltatás kiesése esetén is hasznos lehet a biztosítás. Tavaly az egyik legnagyobb hazai élelmiszer áruházlánc egyik épülete mögött kigyulladt egy göngyöleg. A tűz átterjedt az áruházra, mely végül olyan súlyosan sérült, hogy el kellett bontani és újraépíteni az épületet. Mindez hónapokig tartott, ami alatt szünetelt az értékesítés. A biztosító végül 153 millió forint kártérítést fizetett. Nemrég pedig egy hazai sípark került nehéz helyzetbe, miután megszűnt az áramszolgáltatás és így sem a felvonók, sem az éttermek nem tudtak működni. A park több millió forint értékben kényszerült visszatéríteni a síbérletek árát.