Kedden nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek az új adótörvényeket tartalmazó csomagot. Sorozatunk előző részében a gazdaság kifehérítését szorgalmazó intézkedéseket dolgoztuk fel, most pedig a reklámadót érintő módosításokat vesszük górcső alá.
A kormányzat ugyanis végül mégis nekimegy a multinacionális reklám-közzétevőknek, köztük a Google-nak. Habár korábban felmerült, hogy a visegrádi országok együtt mennek neki a gigavállalatnak, a jelek szerint a magyar kormányzat a reklámadóról szóló törvény módosításával akarja behajtani az adókötelezettségeket a nagy cégeken. Google-adónak éppen Tállai András az NGM miniszterhelyettese nevezte az M1 csatorna műsorában a jogszabály módosítását, aki szerint nem az internetes reklám a probléma, hanem az, hogy ezután nem fizetnek a cégek adót.
"A törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jétől a reklám közzétevője, ha az adóhatóság más adó alanyaként még nem vette nyilvántartásba, köteles lesz bejelentkezni az adóhatósághoz a reklámadóval érintett tevékenysége megkezdését követő 15 napon belül, ez alól csak a magánszemély reklámadó közzétevők képeznek kivételt" – mondta el a Piac&Profitnak dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje. A módosítások – elfogadásuk esetén – 2017. január 1-től lépnek hatályba.
Tízmilliós bírságok
A bejelentkezési kötelezettség elmulasztását a kormány előterjesztése nagyon szigorú szankciókkal sújtaná: már az első mulasztáskor 10 millió forintos mulasztási bírság kiszabását tenné kötelezővé, amely háromszorozódik minden ismételt mulasztás esetén. Az adóhatóság ráadásul naponta hoz határozatot a mulasztás megállapításáról, amely akár azt is jelentheti, hogy az első 10 millió forintos bírság naponta háromszorozódik, a 2. nap már 30 millió forint, a 3. nap 90 millió forint, a 4. nap 270 millió forintos bírságra számíthat a mulasztó vállalkozás, az 1 milliárd forint így 6 napnyi mulasztással elérhető.
A törvényjavaslat szintén bírságot helyez kilátásba azokkal a NAV által vezetett reklámadó nyilvántartásban nem szereplő reklám közzétevőkkel szemben is, akik a reklám megrendelőjének a reklám közzétételének megrendelésekor nem adják ki a reklámadó megfizetéséről szóló nyilatkozatot. Ha a megrendelő ezt bejelenti az adóhatóságnak, akkor az adóhatóság felhívja a közzétevőt arra, hogy a nyilatkozatát immár a NAV-hoz nyújtsa be 8 napon belül, amelynek elmulasztása esetén 500 ezer forintos bírsággal sújtja a reklám közzétevőjét. A bírság összege 10 millió forintra emelkedik, ha a közzétevő ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja kiadni a reklámadó nyilatkozatot, amely bírság minden további, ugyanazon megrendelővel szembeni ismételt elmulasztása esetén folyamatosan megháromszorozódik. Tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz a mulasztás miatt, és a közzétevő a NAV felhívására sem pótolja a nyilatkozatot, akkor összesen 130,5 millió (05 + 10 + 30 + 90 millió) forint bírság terheli.
A fenti kétféle bírság maximuma ugyanazon adóalany esetében 1 milliárd forint, amely pár mulasztással könnyen elérhető.
Minden vállalkozásnak nagyon kell tehát figyelnie a bevallási kötelezettsége teljesítésére, hiszen ennek elmulasztása, vagy a NAV adómegállapító határozatával szembeni ellenbizonyítása határidő lekésése orvosolhatatlan következményekkel, és a legtöbb magyar vállalkozás esetében megfizethetetlen többmilliárdos adófizetési kötelezettséggel jár, amely a vállalkozás azonnali fizetésképtelenségéhez vezethet még a legtőkeerősebb cégek esetében is – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin ügyvéd.
Szokatlan megoldás
Az ellenbizonyítás szokatlan megoldás a magyar jogszabályban: eszerint nem a NAV-nak kell bizonyítania az ír adóhatóságoknak vagy az EU bíróságának, hogy jogosan követeli ezektől a cégektől a reklámadót, hanem a cégeknek kell ellenbizonyítaniuk, hogy a magyar adóhatóság milliárdos mulasztási bírsága jogellenes. Ugyanez igaz a tárgyévet megelőző adóévre vélelmezett 3 milliárd forintos adókötelezettség megállapítására is. Természetesen a jogalkotó nyitva hagyta a kaput, hogyha a nemzetközi cégek vitatják a mulasztási bírság vagy a vélelmezett adókötelezettség összegét, akkor ellenbizonyítással tudnak élni, azt azonban magyar bíróságok előtt kell lefolytatniuk.
A briteknek korábban sikerült bevasalniuk egy nem jelentéktelen összeget a keresőóriáson.
Lehetetlen volt megfogni a Google-t
A reklámadót érintő módosítások nem írnának elő új adókötelezettséget a nemzetközi cégeknek, sokkal inkább a már felmerült adókötelezettségek végrehajtását kényszerítenék ki. „A NAV számára ugyanis eddig az jelentette legnagyobb kihívást, hogy adóhiányt megállapítani és adófizetési kötelezettséget végrehajtani adóellenőrzés nélkül a hagyományos módszerekkel rendkívül problémás lett volna, hiszen a Google-t és Facebookot ellenőrzés alá vonni Magyarországon szinte lehetetlen. Ezt csak az ír adóhatósággal együttműködve tudták volna megtenni, ami rendkívül időigényes és bonyolult folyamat, ráadásul a végkimenetele is kétséges” – mondta Balogh László.
Az új szabályokkal a jogalkotó úgy kényszerítené adófizetésre a nemzetközi vállalatokat, hogy magyarországi jogrend alapján kiszabott exponenciálisan növekvő, gigantikus mértékű mulasztási bírságokat ír elő számukra. Ha ezeket a bírságokat is figyelmen kívül hagyják a nemzetközi cégek, akkor azok a magyar jogrend alapján jogerőssé válnak és nemzetközi jogsegély egyezmények keretében könnyebben végrehajthatóak.