Az elállás a szerződést egyoldalúan megszünteti. Tehát nem szükséges, hogy azt a másik szerződő fél elfogadja, abba beleegyezzen. Az elállás - ha a jogszerű volt – megszünteti a szerződést, amikor az elállást tartalmazó nyilatkozatot a másik féllel közlik.
Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Ebből az is következik, hogy a szerződéstől csak akkor állhat el valaki, ha az általa kapott szolgáltatást képes visszaadni. Ha erre nem képes, akkor a szerződés felmondásának lehet helye.
A felmondás esetén a különbség, hogy a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, tehát a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és a felmondásig teljesített szolgáltatásokkal pedig el kell számolniuk egymással.
Az elállás általános esetei
A szerződéstől való elállásra rendszerint szerződésszegés esetén van lehetőség, azaz elsősorban akkor, ha a másik fél a szerződés szerinti kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően tejesíti.
Elállásra abban az esetben van lehetőség, ha a másik fél szerződésszegése miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnt. Az érdek megszűnése alatt a szerződés teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek megszűnését kell érteni, így ha a szerződéssel megvalósítani kívánt cél a szerződésszegés miatt már nem érhető el.
Ha a szerződésszegés abban nyilvánul meg, hogy a szerződő fél a kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, azaz ha a megállapított határidőben nem teljesít, természetesen lehetőség van az elállásra. Ha a késedelem miatt a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.
Ha a szerződésszegés a szerződés hibás teljesítésében nyilvánul meg, elállásra akkor van lehetőség, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a jogszabályi feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Szintén van elállási jog abban az esetben, ha a szerződő fél jogszavatossági kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen eset például, ha a megvásárolt ingatlanon teher, például jelzálogjog, illetve elidegenítési- és terhelési tilalom van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy korlátozza, és e teher alól az eladó felszólításra sem mentesíti az ingatlant.
Elállási jog egyéb esetekben
A szerződésszegés esetén fennálló elállási jog általános jellegű, tehát elviekben bármely szerződésre vonatkozhat. Ténylegesen nem alkalmazható viszont olyan szerződések esetén, ahol a felek által teljesített szolgáltatás olyan jellegű, ami nem visszafordítható, nem visszaadható. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítésének megkezdése után a felmondás joga áll rendelkezésre.
A szerződésszegés esetein kívül más esetekben is biztosíthat elállási jogot a Polgári Törvénykönyv, mint például az egyes szerződések egyedi szabályai között. Például, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a vállalkozási szerződéstől. A megrendelő pedig a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat.
Mivel a szerződő felek a szerződés tartalmát főszabály szerint szabadon állapíthatják meg, ezért természetesen arra is van lehetőségük, hogy a szerződésükben elállási jogot létesítsenek egyik vagy másik félnek.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
