Ha egy cég jól meg van szervezve, akkor gyorsan és pontosan áramlanak az információk, számlák, áruk, anyagok, szerződések, ajánlatok, stb. a munkatársak között. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit kell letennie az asztalra, és mérhetők is a teljesítmények - magyarázza a Piac&Profit szakértője.
Ezzel szemben, nap, mint nap találkozhatunk olyan cégekkel, ahol szinte mindenki mindent csinál, nem mindig tudni, hogy mi kihez tartozik, vagy kinek a dolga egy adott feladat elvégzése. Egy ilyen cég vezetője még gondolni sem mer arra, hogy hogy mennének a dolgok nélküle. (A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét egy mindent kézben tartó, pótolhatatlan első ember irányítja. Ez azonban veszélyes üzem a cégre és a vezetőre nézve egyaránt.)
A tapasztalatok szerint a vállalkozások tevékenységeiben, folyamataiban kb. 66% a felesleges munka. Még egy átlagosan megszervezett cégnél is 30-40%-nyi olyan pluszmunkát, felesleges munkát találhatunk, ami elkerülhető szervezéssel.
A másik véglet a szervezés túlbonyolítása. Többször dolgoztam együtt szervezetfejlesztés kapcsán olyan cégvezetőkkel, akik valaha az egyetemen tanultak szervezést. Rendszeresen az a reakció részükről, hogy „nem gondoltam volna, hogy ez ilyen egyszerű is tud lenni”.
A rengeteg elméletszagú szervezési modell és a legkülönbözőbb forrásból összeszedett szervezési szabályok gyakran csak zűrzavart okoznak az ember fejében, ahelyett, hogy kialakulna a szervezési szakértelem.
Szabályok és buktatók
A szervezés igenis egyszerű, csak be kell tartani az alapvető szabályait és elkerülni a jellemző buktatókat. A szervezetek egyik buktatója a nem jól meghatározott alá- és fölérendeltségi viszony, az értelmezhetetlen szervezési rendszerek. Ha nem jól határozzuk meg, hogy ki kinek tartozik elszámolással, és ki kinek adhat utasításokat, akkor mi magunk ültetjük el a káosz magvait a szervezetünkben. Amennyiben úgy döntünk, hogy mi magunk egyszemélyű vezetőként adhatunk ki csak utasítást, és mindenki nekünk tartozik elszámolással, akkor hamarosan úgy fogjuk érezni magunkat, mint a szélkakas egy heves viharban.
Van-e olyan rendszer, amellyel lehet tehermentesíteni az ügyvezetőt, és mégis termelést elérni? Létezik ilyen. Határozzuk meg, hogy ahhoz, hogy elérjük a célunkat, milyen funkciók vannak és ezek hogyan állnak láncban egymás után. Mint egy gépsornál. Ezután döntsük el, hogy kihez milyen feladat rendelhető és máris közelebb vagyunk a megoldáshoz, mint ha ötletszerűen veszünk fel új embereket felmerülő igények alapján. Vajon leírtuk már, hogy hogyan állnak össze a cégben elvégzendő feladatok egymás után, hogy végül kiadják, amit mi a piac számára szeretnénk nyújtani? Még nem? Akkor itt az ideje!
Jó munkát!
Perei Andrea Comline Budapest Kft.
