Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója átfogó képet adott az új világrendről, a magyar gazdaság mérőszámairól és arról, hogyan teljesítenek az MVÜK tagok ebben a kiszámíthatatlan időszakban.
A gazdaság dübörgésének végét nem a 2020-as világjárvány vagy a keleti szomszédainknál dúló háború idézte elő, hiszen már a Covid előtt is láthatóak voltak a lassulás jelei mind a hazai, mind a világgazdaságban. Tény, hogy ezek a markáns hatások felerősítették és felgyorsították a folyamatokat és magukkal hoztak egy komoly bizonytalanságot, ami sosem tesz jót a gazdaságban.
„A 2008-2009-es világválság után, egy 10 éven át tartó konjunktúra következett: a globalizáció az élet minden területén tetten érhetővé vált, kinyílt a világ, a távolsági utazások hétköznapivá váltak, a költségoptimalizálással globálissá vált beszállítói láncok messzire nyúltak, a digitalizáció előretörésével pedig megváltoztak vásárlási szokásaink is; minden értelemben átléptük a lokális határainkat. De 10 év elteltével a szakértők már a világgazdaság lassulásáról kezdtek beszélni, lassuló GDP-t és emelkedő inflációt emlegetve" - kezdte az elemzését az Opten stratégiai igazgatója.A következő mérföldkő a 2020-as koronavírus-járvány volt, amelynek következtében folyamatossá vált a bizonytalanság: állandóan újra kellett tervezni, a bezárkózás és a nyitás időszakai felváltva követték egymást. 2022 márciusában kitört az orosz-ukrán háború, miközben a világ gazdasága még ki sem heverte a járvány okozta nehézségeket.
“Ha egy kicsit távolabb nézünk, akkor azt látjuk, hogy a bizonytalanság egyáltalán nem szűnt meg, sőt inkább állandósulni látszik, hiszen újabb és újabb válsághelyzetekre, vírusokra (pl. majomhimlő) kell felkészülnünk - folytatta Dr. Csorbai Hajnalka.Az Opten stratégiai igazgatója az ellátási láncok akadozásában, az alapanyaghiányban, az egyes iparágak átrendeződésében (pl. turizmus), az infláció emelkedésében és a munkaerőhiányban látja azokat a kihívásokat, amelyekkel a világnak leginkább szembe kell néznie az elmúlt években kialakult válsághelyzetek nyomán.
“Az orosz-ukrán háború kitörésével a helyzet tovább romlott: a nemzetközi piacon is elszabadult az infláció, masszív energiaválság van kibontakozóban, berobbant az olajár, amely folyamatos zavarokat okoz a termelő szektorokban, az autóipar vagy épp a műtrágyagyártás területén. Nagy darab hasadt ki a világ agrár piacáról, ez okozza a gabona és az étolaj hiányát is. Ugyanakkor a válságnak természetesen vannak nyertesei is: és itt gazdaságpolitikai vonatkozásban elég összetett a helyzet. Átalakul a kőolaj és földgáz export relációja, a mezőgazdaság is igyekszik átrendeződni és jól láthatóan a devizák is jelentős mozgásban vannak.”
Magyarország gazdasága és a válságok
Magyarország helyzetét tekintve mindig is jobban ki volt szolgáltatva a különböző válságoknak: hazánk a kontinens egyik legnyitottabb kis gazdasága, erősen függ más országoktól (pl.: orosz energia, meghatározó EU-s exportpiacok). Erősödik az import, romlik a külgazdasági mérleg és az árfolyamingadozások is jelentősen befolyásolják a gazdaság alakulását.
