„A vállalkozások K+F-ráfordításai a 2010–2013-as időszakban jelentősen megnőttek, és kizárólag a vállalkozások K+F-ráfordításainak növekedése okozta a GDP-arányos K+F-ráfordítások növekedését. Mivel ez a trend várhatóan a következő 5-6 évben sem fog változni, kihívást jelent, hogy sikerül-e a vállalkozások számára a jelenleginél is jelentősen magasabb K+F-ráfordításokra ösztönző környezetet teremteni. Meghatározó lesz, hogy a következő 6 évben megfelelő vállalati szegmensekre megfelelően kialakított támogatási konstrukciókat sikerül-e elindítani – különösen azért, mert a vállalati K+F-ráfordítások másik ösztönző rendszere, a K+F adóalap-kedvezmények az elmúlt években veszítettek a versenyképességükből” – emelte ki dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami Támogatások üzletágát vezető partnere a GazdaságTV-nek adott nyilatkozatában.
A kkv-k és startupok legfőbb erősségét az jelenti, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz és az újonnan kínálkozó lehetőségekhez, a startupok ezen túl az új ötletek, az innovációs gondolkodás melegágyát jelentik, ráadásul jelentős közöttük az infokommunikációs és technológiai fókuszt képviselő cégek aránya. A Deloitte szerint a hazai kkv-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F-projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.„Becslések szerint 10 évvel ezelőtt 5 millió dollár kellett egy startup beindításához, manapság elég 5000 dollár. Ám gyakran nem a tőke hiánya hátráltatja a startup cégek indulását. A 2015-ös határidejű felhasználással rendelkezésre álló Jeremie kockázati tőke 350 millió eurós keretének áprilisban egyes becslések szerint közel egyharmadát még nem költötték el. Ráadásul a kkv-k számára a 2014–2020-as időszakban a 2007–2013-as időszakhoz képest várhatóan 3-4-szer több EU társfinanszírozott K+F-forrás áll rendelkezésére. A startup cégek és a kkv-k számára tehát nem a forrás elérhetősége lesz a kihívás, hanem a megvalósuló K+F-projektek megfelelő kiválasztása, sikerre vitele és a projekt eredményéből bevétel generálása. Ehhez azonban gyakran üzleti tanácsadásra és szakértői mentorálásra szorulnak, mivel csak korlátozott piaci tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor jellemzően nem tudják a tanácsadás, mentorálás költségeit sem fedezni” – tette hozzá dr. Márkus Csaba.
