A NAV 2015. április 7-i sajtóközleménye szerint csaknem ötszázmilliós értékben elkövetett vállalati hiteleket érintő csalássorozatot sikerült feltárni. Fontos hangsúlyozni, hogy a NAV által jelzett ügyérték csak mintegy 30 százaléka, azaz kevesebb, mint 170 millió Ft kapcsolódik meg nem térült Széchenyi Kártya hitelügyletekhez, a fennmaradó ügyérték egyéb, különböző bankok által forgalmazott vállalati hiteleket érint. Azt is látni kell, hogy a bűnszervezet által felvett hitelekből 174 millió Ft már megtérült a finanszírozó bankok részére.
A szövevényes ügyben a NAV 2009 óta folytat vizsgálatot, mostanra zárult le a nyomozás és a NAV pénzügyi nyomozói bűnszervezetben elkövetett csalás miatt javasoltak vádemelést.
A Széchenyi Kártya Program igénybevételi feltételeit az indulást követő első évek tapasztalatai nyomán - még a pénzügyi válságot megelőzően - a programot koordináló KAVOSZ Zrt. a partnerbankok közreműködésével komoly mértékben szigorította. Az már a Program sikerességét jelzi, hogy ennek ellenére a kihelyezés összege nemcsak szinten maradt, hanem a válság első éveiben a Széchenyi Kártya - egyedüliként a vállalati hitel szegmensben - növekedést tudott felmutatni. A nem teljesítő hitelek állománya 5 százalék körüli, amely messze a legalacsonyabb a vállalati hitelek körében.
A Program keretében alkalmazott négyszintű szűrésnek, valamint a közreműködő szervezetekkel és a hatóságokkal való hatékony együttműködésnek köszönhetően a csalók minden esetben rövid időn belül lebuknak. Az adott ügyben képzett, könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró személyek készítettek hamis mérlegbeszámolókat, fiktív banki igazolásokat a hitelfelvételhez, így a valótlan adatokat tartalmazó dokumentumok kiszűrése nem volt egyszerű, azonban mint ez az ügy is bizonyítja, államilag támogatott hitellel csalni nem érdemes, a próbálkozók komoly büntetésre számíthatnak.
A Széchenyi Kártya Programban évente 130-140 milliárd forint összegű hitelt folyósítanak. A Program valamennyi hiteltípusához állami kamattámogatás- és kezesi díjtámogatás kapcsolódik, amely lényegesen csökkenti a vállalkozások által fizetendő hiteldíjakat. Az éven túli fejlesztési hitelekhez biztosított kamattámogatás például 5 %-os mértékű, melynek következtében a nettó ügyleti kamat jelenleg 0,92-1,42 % körüli (terméktípusonként eltérő). A Széchenyi Kártya Programon belül legkeresettebb a szabad felhasználású folyószámlahitel, melynek keretében legfeljebb 25 millió Ft hitelösszeget lehet igényelni, akár tárgyi fedezet nélkül. A kiemelkedően kedvező feltételek és az egyszerű igénylés miatt időről-időre próbálkoznak csalók is, de ezek száma az évi átlag 19-20 ezer igényléshez képest elhanyagolható, mértéke még ezrelékekben sem mérhető.
Egyetlen könyvvizsgáló érintett a Széchenyi Kártya-csalásban
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. A köztestület ugyanakkor visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara értesülései szerint a Széchenyi Kártya Program keretében bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és egyéb más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. Az MKVK ugyanakkor tudomást szerzett arról, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet.
A kamara a fentiekre való tekintettel visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
A könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak. Egy korábbi vizsgálat szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől. A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak.
Ezt a különbséget semmi más nem magyarázza, mint az, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok (ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik) a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat.