Betört a piacra egy másik megoldás is: a MOL új toronyházának építésénél Magyarország első automata, azaz hidraulikával mozgatott kúszózsaluzatát és szélpajzsát alkalmazzák, ezek az építés előre haladásával szintről-szintre kúsznak felfelé. Ezek a rendszerek rendívül hatékony és biztonságos munkavégzést tesznek lehetővé, gyakorlatilag bő egy hét alatt megépítenek egy szintet. Kezd elterjedni a gipszkartonozás gépesítésére való bandázsoló is. Ezt a berendezést két fő kezeli és 5-6 ember munkáját váltja ki.

Anyagtesztek és eredmények

Az innováció és digitalizáció számos területen jelen van az építőipar háttér ágazataiban, például az új anyagok megtervezésében és tesztelésében. A tégla, mint az egyik kulcs alapanyag, régóta a figyelem középpontjában van. Magyar mérnökök – osztrák kollégáikkal és a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel – digitálisan modellezték és tesztelték a téglapiacon masszívan vezető osztrák Wienerberger gyártócég legújabb termékét. Kiderült, hogy a tégla hőszigetelő képessége javult, és a hangszigetelési tulajdonságai is jelentősen növekedtek.

A hőszigetelési előrelépés azért is fontos, mert az elmúlt években fokozatosan egyre szigorúbb hőtechnikai előírások jelentek meg. A méretpontosság ugyancsak növekedett. Ez végső soron azt eredményezi, hogy az építtető „kímélheti” a pénztárcáját, hiszen az építkezés összességét tekintve, akár kevesebb falazó- és vakolóhabarcsot kell felhasználnia, amely komoly megtakarítást jelenthet.

Ugyancsak nagy szerepe van az építőiparban a különféle szigetelőanyagoknak. Ezek kifejlesztése és további korszerűsítése a nagy nyugati gyártóknál folyamatos, kutatás-fejlesztési költségvetésük állandóan növekszik. A magyar piacon számtalan nyugati cég új termékeit forgalmazzák. Van egy-két magyar tulajdonú vállalkozás is, amelyik elég nagy ahhoz, hogy innovációra is jusson. Az egyik ilyen a szegedi Bodrogi Bau Kft. A kormányzati támogatást élvező cég tovább fejlesztette a termelést a 2019-ben 500 millió forintos hazai és uniós támogatásból felépített polisztirol üzemében. Megalkotta a magyar piacon kapható egyik legjobb grafitos expandált polisztirol (EPS) szigetelő anyagot, amely hővezetési tényezője 0,030.

Hiába vannak azonban ilyen kezdeményezések, az építőipari vállalkozások kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai 2013 és 2017 között folyamatosan és erőteljesen csökkentek és azóta sem sokkal nőttek. A nem régen elfogadott, 2021 és 2023 között érvényes építésgazdasági stratégia (miért csak két év? - a szerk.) szerint az ágazatban a korszerű és környezetbarát anyagok; az innovatív technológiák (VR és AR, BIM, robotizált építés); ezen kívül a hatékony gyártási eljárások (pl. előregyártás, készházak) és az intelligens létesítmény-üzemeltetés terén folyik valamilyen k+f tevékenység.

Az iparjogvédelmi bejelentések száma az elmúlt évtizedben szintén 2017-ben volt a legtöbb, habár a fejlesztéspolitikai ciklus vége miatt vélhetően a 2020-as adatok még magasabbak lehetnek.

A sok szakmai szervezet közreműködésével készített dokumentum azonban kimondta: az építésgazdasági innovációs potenciál javulása ellenére Magyarországon nincsen olyan építőipari cég, amely az EU leginnovatívabb 1000 vállalata között lenne rangsorolva, tehát innovációs képességünk jócskán javítandó. Ez tehát a helyzet, amin sürgősen változtatni kellene: képzéssel és az eszközpark korszerűsítésével.