A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.
Építkezési kép a jelenből: kamerák figyelik az érkező és távozó teherautókat, rögzítik a bejövő anyagok fajtáját és mennyiségét, érzékelők követik a gép-és eszközállomány telephelyen belüli útját, a munkásokat arcfelismerés után engedik be a munkaterületre a korszerű belépőtető zsilipen keresztül, majd végül fejükbe nyomják a mindent tudó okos sisakot, s a művezető táblagépen irányítja a munkákat. Igen, a kép a jelenből van és már Magyarországon is létezik ebből egy-két részlet a legnagyobbaknál. De ne dőljünk hátra: a cégek többsége még csak nem is hallott ezekről és legfeljebb odáig jut, hogy lecserélje a főnök mobilját, netán áldoz egy-két vezetőtárs laptopjára.
Maradjunk a hideg tényeknél és a reményeknél: a koronavírus-járvány várható enyhülésével gyorsan magára találó és ismét növekedési pályára álló magyar építőiparban a képzett munkaerő hiánya mellett leginkább a technológiai lemaradás akadályozhatja a fejlődést. Biztató jel ugyanakkor, hogy ma már nálunk is a BIM (Building Information Modell) alapján tervezik a nagy beruházásokat, a digitalizáció elérte a tervezési és a logisztikai területet, a kivitelezésben azonban még kevésbé van jelen. Komoly feladatok vannak az adatgyűjtésben és digitalizációban, de amint ennek is lesz eredménye, az ágazat képes lesz fejlődni és növelni a hatékonyságot.
Életbevágó a BIM
Nagy stadionoknál és irodaparkoknál, kórházépítkezéseken, középületek felújításánál nélkülözhetetlen eszköz a BIM, vagyis e speciális épületinformatikai rendszer alkalmazása. Lapunk előző számában beszámoltunk a népligeti multifunkciós csarnok építkezéséről, de akkor nem tértünk ki részletesen erre a tényezőre, csak megemlítettük. A fővállalkozó Market Zrt. most elmondta, hogy ennek segítségével egy folyamatában szabályozott és visszaellenőrizhető követelményrendszert állítottak fel.A BIM a Népligetben is elősegítette a szakágak közötti eredményes koordinációt, a tervező, a beruházó és a generálkivitelező közötti hatékony kommunikációt, és jelentősen csökkentette a helyszíni kivitelezési problémák számát. Az ehhez kapcsolódó úgynevezett gördülő tervezésnek (Design&Build) köszönhető, hogy azonnal látták a menet közbeni változtatásokat 3D-ben is. Ugyancsak a BIM-tervezés eredménye, hogy a projekt előkészítésében és a kivitelezés során az anyagok rendeléséhez gyors mennyiségi kimutatások álltak rendelkezésre, továbbá a készültség nyomon követése és kontrollálása ugyancsak gördülékenyen valósulhatott meg.
Természetesen nem csak a NER-hez tartozó cégek által uralt látványberuházásoknál tűnnek fel egyre-másra a korszerű digitális és automatizálási megoldások. Jelen vannak például a vasútépítésben is (aminek egy részét persze szintén a NER-es kör végzi – a szerk.) Egyes projekteket a kormány is támogat, méghozzá vissza nem térítendő pénzt juttatva. Ilyen a Strabag Vasútépítő Kft., a Széchenyi István Egyetem és a V-Híd Vagyonkezelő Kft. hármasa által vitt projekt. A trió szeretné elérni, hogy hatékonyan összekapcsolható legyen az automatizáció és a digitalizáció ebben a speciális építőipari ágazatban.
A népligeti csarnokhoz hasonlóan itt is nyomon tudják majd követni a kivitelezést, elemezhetik az adatokat és a végső minősítést is egy sztenderd rendszer szerint végezhetik el. A BIM itt is a keretplatform, a végeredmény pedig a cégek tájékoztatása szerint az lesz, hogy létre hoznak egy adatmodellt és annak vizualizált változatát, s ezzel lehet majd felügyelni az építkezést és megtenni a szükséges időközi intézkedéseket. Várhatóan optimális lesz az anyagfelhasználás és a munkaerő igény is ütemezhető lesz.
Kormányzati hátszél
Egyébként a kormány több ütemben (2023-ig) összesen 30 milliárd forintot szándékozik adni az építőipari vállalkozások technológiai fejlesztéséhez. Ennek az összegnek kevesebb, mint a felét fizették ki 2021 őszéig. A 2018-ban kezdett ÉPÍTŐ nevű program 10,4 milliárd forintos ötödik részét 2021. február közepén indították. Kimondott célja, hogy a kkv-k költhessenek technológiai fejlesztésekre, gépbeszerzésekre, újraiparosítási célt szolgáló beruházásaiknak a finanszírozására vissza nem térítendő támogatással. A program a kapacitáshiány csökkentésének érdekében kiemelten kezeli a képzések, továbbképzések támogatását és a digitalizáció elterjedését az ágazatban.A mikro cégek 8-50, a kkv-k 25-400 millió forint közötti összegekre pályázhatnak. A jelentkező cégek többsége egyelőre csak odáig jutott, hogy digitális eszközparkjának egy részét megújította a kapott pénzből. Sokkal nagyobb gond, hogy a pályázók az egész építőipari vállalkozói körnek (103 ezer vállalkozás) csak egy elenyésző részét képezik, a cégek túlnyomó része az alap munkaerő pótlással van elfoglalva és egyáltalán nem figyel a digitalizációra, még kevésbé az innovatív eszközök bevetésére.