Az új szabályozás értelmében mentesül a járulék fizetési kötelezettség alól a mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő belföldi székhelyű, számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. A társaság méretbeli minősítése során pedig 2015-től ismét nem kell a partner és kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe venni.
Ha valakinek ismerős a szabályozás, akkor az nem véletlen, mert a törvény „visszatér” a 2012 előtti szabályozáshoz, amikor még elegendő volt, hogy ha a társaság maga mikro- vagy kisvállalkozásnak minősült.
Az új szabályoknak köszönhetően 2015-től nem kell a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő besoroláshoz figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, csupán a társaság saját értékadatai alapján kell újfent a vállalkozásokat besorolni - figyelmeztet együttműködő partnerünk, a UCMS Magyarország Group blogjának legfrissebb bejegyzése.
Eddig kötelezettek voltak
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 3. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – meghatározott kivételekkel – az Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. E körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:89. §-a szerint.
(Fontos tudni, hogy május 31-e a céges beszámoló elkészítésének is a határideje!)
Az Atv. idézett rendelkezéséből következően nem kötelezett innovációs járulék fizetésére a külföldi székhelyű gazdálkodó, az egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) szerinti bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai sem. Szintén nem terheli járulékfizetési kötelezettség azt a gazdálkodót, amely annak ellenére, hogy az Szt. alanya, nem minősül gazdasági társaságnak. Ilyen például a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a társasház, az erdőbirtokossági társulat, az ügyvédi iroda, az MRP szervezet, az egyház, az alapítvány, az egyesület, a költségvetési intézmény.
