Babati Zoltán szerint erre azért lenne szükség, mert a tőkehús forgalma ugyan nőtt az év eleji áfacsökkentés következtében, azonban a húskészítmények iránti kereslet visszaesett. Elmondta: a tőkehús kereskedelme 40 százalékkal nőtt azt követően, hogy a sertés tőkehús áfája 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A vágásból felhalmozódó melléktermékeket viszont a feldolgozók nem tudják maradéktalanul felhasználni a hústermékek iránt csökkenő igény miatt, ezért tárolniuk kell. Ennek a problémának a megoldását reméli a VHT a készítmények 5 százalékos áfakörbe sorolásától.
Nem csak a sertéságazat lobbizik az áfacsökkentésért.
A terméktanács elnöke kifejtette: jelenleg nagy mennyiségű import húsáru érkezik Magyarországra, így a húságazat fennmaradásának egyik feltétele, hogy a belföldi előállítású hústermékek iránti kereslet növekedjen. Rámutatott: az ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke, hogy minél inkább visszaszoruljon a tisztességtelen forgalmazói magatartás, és hatékonyan lépjenek fel az engedély nélkül működő üzemek ellen.
Szólt arról is, hogy a magyar húsiparnak szinte alig van lehetősége a különböző pályázatokon való részvételre, mivel általában hiányzik az önerő, és a hitelkondíciók gyakran nem megfelelőek. Saját erőből a cégek nem képesek a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, emiatt még a belföldi piacon sem tudják felvenni a versenyt a környező országok cégeivel. Ennek következménye pedig az import növekedése - tette hozzá. A VHT elnöke szót emelt azért is, hogy egységesítsék és egyszerűsítsék az ágazatra vonatkozó szabályozást.