A dátumozás nélkül készült, vagy visszadátumozott zsebszerződések megszüntetése érdekében matricával hitelesíttetné az ügyvédi kamara a szerződéseket - ismertette a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) javaslatát Bánáti János elnök. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elfogadta a MÜK javaslatát - közölte Répássy Róbert, a tárca államtitkára. A megszületett megoldás onnan indult, hogy Nagy István országgyűlési képviselő önálló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amellyel azt kívánta megakadályozni, hogy a termőföld megszerzését korlátozó szabályokat ki lehessen játszani. (Többek között az új földtörvény is ezt a célt szolgálná, azonban a jogszabály a magyar állampolgárok jelentős részénél is kizárja a termőföld-szerzés lehetőségét.)
Mint Bánáti János elmondta, ennek egyik szabálya a zsebszerződések ügyében "feltörte" volna az ügyvédi titoktartást, amivel nem értett egyet a MÜK. Ezért ehelyett azt javasolták, hogy a törvény hatályba lépése után létrejött szerződésekre kerüljön egy olyan matrica, amelynek a felragasztási időpontját egy központi adatbázisban rögzítik, vagyis időbélyegzővel látják el. Miután a zsebszerződéseken rendszerint nincs dátum, így azokat nem lehetne felhasználni, illetve megszűnne annak a lehetősége, hogy utólag visszadátumozzanak szerződéseket. Bánáti János analógiaként felhozta: a lakásmaffiát az ingatlan adásvételi szerződések kötelező ügyvédi ellenjegyzésével lehetett visszaszorítani.
Répássy Róbert hitelesítő, sorszámozott biztonsági matricának nevezte a tárcája által is támogatott megoldást, mivel az erősíti a szerződésbe vetett bizalmat. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy valamennyi ügyvédi okiratra felkerüljön a matrica. Az államtitkár elmondta: a büntetőeljárási törvénybe vissza akarják állítani azt a szabályt, hogy a tanúnak is lehessen jogi képviselője. Ez a lehetőség 2011-ben került ki a törvényből.
A zsebszerződések büntetőjogi szabályozása 2013. július 1-jén lépett hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatták a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. Az ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél erősebb, így az ügylet feltárása hatóság előtt, még mielőtt az tudomást szerezne róla – korlátlan enyhíthetőséget tenne lehetővé az eljárás során.
A téma részletes hátterét itt olvashatja!