A K+F ráfordítás a kutatás-fejlesztési és innovációs célra rendelkezésre álló pénzügyi források tényleges felhasználását jelenti. Az utóbbi 10 évben, leszámítva a tavalyi csökkenést, a K+F ráfordítás volumene folyóáron kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan növekszik. Az előző évhez képest 21,1%-kal nőtt a felhasznált K+F ráfordítás. Ebben a növekedésben már egyértelműen tükröződnek a 2015-ben indított egységes versenypályázati rendszer keretében felhasznált európai uniós és hazai források.

Egyre többen kutatnak

Ezen arányszám növekedése értelemszerűen nemcsak a K+F ráfordítás nagyságától, hanem a GDP volumenétől is függ. Minél magasabb a GDP volumene, adott K+F ráfordítás mellett, annál kisebb lesz a GDP-arányos K+F ráfordítás. Ez azt is jelenti, hogy párhuzamosan a GDP növekedésével egyre nagyobb mértékben kell éves szinten növelni a K+F költések nagyságát, hogy Magyarország 2020-ra elérje az 1,8%-os arányt.

2017-ben a vállalkozások által biztosított forrás tette ki a teljes magyarországi k+f-ráfordítás legnagyobb részét, 53%-ot. Az állami költségvetés 32%-ot, míg a külföldi források 15%-ot jelentenek. A nonprofit szektor forrásai pedig 0,5%-ot tesznek ki. Az utóbbi öt évben a vállalkozások ráfordításai nőttek a legnagyobb mértékben, miközben az állami és uniós források mértéke ingadozott.

Nemcsak a k+f-re fordított pénzek összege növekszik: a K+F területen dolgozók létszáma szintén jelentősen nőtt egy év alatt, a 2016-os 35 757 főről 40 432 főre. A 2007-es adatokhoz képest ez másfélszer akkora létszámot tükröz.