Egyelőre a köztársasági elnök aláírására vár - de feltehetőleg ezen hamar túlesik - az a törvényjavaslat, amelynek értelmében 2015. január 1-jétől – egy egységes, tagállamokat érintő uniós előírásnak megfelelően – megváltoznak az általános forgalmi adóról szóló törvény (továbbiakban: áfatörvény) teljesítési hely szabályai a telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott nyújtott szolgáltatások kapcsán. Az új szabály értelmében a nem adóalanyoknak (jellemzően magánszemélyeknek) nyújtott, előzőekben említett szolgáltatások esetében a teljesítés helyét a továbbiakban már egységesen a nem adóalany igénybe vevőnek a letelepedettsége (magánszemély esetében lakóhelye) fogja meghatározni - vagyis az után fizet a szolgáltató, hogy például hol nézik az adást, nem annak alapján, hogy hol van bejelentve az adott cég.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például azon magyar telekommunikációs cégeknek, médiaszolgáltatóknak, akik más tagállamban lakó magánszemélyek részére nyújtanak szolgáltatásokat, elvi jelleggel a magánszemély lakóhelye szerinti tagállamban lenne adófizetési kötelezettsége, amely egyben nyilvántartásba vételi kötelezettséget is jelentene számára ” – magyarázza Varga Szabolcs, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának menedzsere.
A jogszabály-változásból eredő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében azonban a módosítás lehetővé teszi, hogy az érintett szolgáltatásnyújtók úgynevezett „egyablakos rendszer” („one-stop-shop”) útján tegyenek eleget a felmerülő adókötelezettségeiknek. Ennek értelmében a szolgáltatásnyújtók a más tagállamban teljesített ügyleteik után valamennyi adókötelezettségüket a letelepedettségük szerinti adóhatóság (így a magyar cégek esetében a magyar adóhatóság) útján teljesíthetik.
Újabb területen fordított adózás
A módosítással érintett másik nagy témakör a fordított adózás. A fém- és acéliparban előforduló nagy arányú csalások visszaszorítása érdekében a jövő év elejétől kiterjesztenék a fordított adózást bizonyos acélipari termékekre is. Fordított adózás esetén az eladó nettó áron értékesít, az áfát a vevő fizeti be, de egyúttal levonási joga is keletkezik. A szabályozás célja az áfacsalások visszaszorítása az adott szektorban. Fordított adózás esetén például nem fordulhat elő, hogy az áfa megfizetése nélkül visszaigényelhető legyen az áfa.
"Figyelemmel arra, hogy a fordított adózással érintett termékeket az áfatörvény melléklete – hasonlóan a fordított adózással érintett hulladékokhoz hasonlóan - vámtarifaszámmal jelöli, így a jövőben az acélipari termékek pontos tarifálása nagyobb jelentőséggel bír majd a helyes adókezelés érdekében” – hívja fel a figyelmet Deák László, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának cégtársa .
