A vállalkozási szektor költi a legtöbbet kutatásra – egyre többen foglalkoznak K+F-fel

A felhasználási helyek szerint vizsgálva a vállalkozási szektor 2010–2019 között csaknem megháromszorozta K+F-célú ráfordításait, ezzel a kutatás, fejlesztés húzó szegmensévé vált. A felsőoktatásban másfélszer, az állami szektorban egyötödével fordítottak többet kutatás-fejlesztésre, mint tíz évvel ezelőtt.

Az elemzésből kiolvasható pozitív változás, hogy 2019-re a kutatás-fejlesztést végző hazai vállalkozások száma másfélszeresére (2082 darabra), míg a K+F-ráfordításuk közel háromszorosára (527 milliárd forintra) nőtt az elmúlt tíz évben.

Ugyanakkor a K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja igen magas volt 2019-ben. A Top 100 vállalkozásnál költötték el a teljes nemzetgazdaság K+F-ráfordításának több mint kétharmadát, ezek foglalkoztatták a kutatás-fejlesztésben dolgozók több mint felét, és a kutatók több mint 60 százalékát.

Húzóerő a nagyoknál

2019-ben a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások 83 százaléka került kkv besorolás alá, amelyek összességében 168 milliárd forintot, a teljes vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak 32 százalékát használták fel. Ezen belül a kisvállalkozások képviselték a legjelentősebb csoportot (44%) 77 milliárdos K+F-ráfordítással, amiből 34 milliárd forint hazai pályázati forrásból származott.

A mikrovállalkozások aránya 37 százalék, K+F-ráfordításuk 23 milliárd forint volt, aminek közel a felét, 9,7 milliárd forintot hazai pályázati forrásból finanszíroztak. A kkv-kon belül 19 százalék volt a kutatás-fejlesztést végző középvállalkozások aránya, amelyek több mint 67 milliárdot fordítottak kutatás-fejlesztésre, aminek a 38 százaléka hazai pályázati forrás volt.

A vállalkozási szektor húzóereje a nagy vállalkozásoknál van, amelyek a kutatóhelyek csupán 17 százalékát, viszont a teljes szektor K+F-ráfordításának 68 százalékát adták.

A műszaki tudományok uralják a tudományos életet

A műszaki tudományok területén a kutatásokra több mint két és félszer annyit fordítottak, mint 2010-ben. Az itt felhasznált pénzeszközök a teljes K+F-ráfordítás 61 százalékát tették ki 2019-ben. Hasonlóan nagy fejlődés volt a természettudományok terén: a 2010. évi ráfordítások kétszeresét használták fel, ami az összes K+F-ráfordítás 22 százaléka volt.

Az orvostudományok területén szintén megkétszereződött a felhasznált pénzeszközök volumene (6,6%). Az agrár kutatás-fejlesztési tevékenységekre másfélszer nagyobb összeget fordítottak, mint tíz évvel ezelőtt, a K+F-ráfordítások 4,5 százalékát. A bölcsészettudományi és társadalomtudományi kutatásokra másfélszer, illetve 20 százalékkal többet, a 2019. évi K+F-ráfordítások 2,6, illetve 3,5 százalékát költötték.

A KSH elemzése arra is kitért, hány főt fogalalkoztat a szektor. Eszerint kutatás-fejlesztéssel foglalkozók teljes létszám megközelítette a 85 ezer főt, ebből az állományban foglalkoztatottak (belső létszám) közel 71 ezer főt tettek ki.