Magyar cégek és az innováció - lehetne még előrelépni az EU-s rangsorban

Átfogó elemzés jelent meg a magyar kutatás-fejlesztés helyzetéről. Eszerint a GDP 1,48 százaléka, 700 milliárd forint ment K+F-re tavaly, a terület legfőbb bázisának a vállalkozások számítanak, miközben Magyarország továbbra is a mérsékelt innovátor országok között tanyázik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Kutatás-fejlesztés nevet viselő, szerdán publikált tanulmánya szerint 2016 és 2018 között a 10 fő feletti vállalkozások 29 százaléka végzett innovációs tevékenységet Magyarországon, 12 százalékuk K+F-alapú, 17 százalékuk nem K+F-alapú tevékenységet. Mind a kkv-k, mind a nagyvállalkozások körében nőtt a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) célú együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya.

27-ből a 22. helyen

Magyarország a 2019-es európai innovációs rangsorban a 27 tagország közül a 22. helyet foglalta el, és továbbra is a mérsékelt innovátor országok között szerepelt. (Ez azt jelenti, hogy az országok az unió egy adott évi innovációs átlagos teljesítményének 50–95 százalékát érik.)

A tavalyi innovációs index alapján öt ország került be a vezető innovátorok közé: a skandináv tagállamok, Hollandia és Luxemburg. A visegrádi országok mindegyike mérsékelt innovátornak tekinthető, közülük a 16. helyen szereplő Csehország pozíciója a legelőkelőbb, Szlovákia Magyarország előtt közvetlenül, a 21. helyen, Lengyelország pedig Magyarország mögött, a 24. helyen állt.

Az EU tagországainak innovációs besorolása (Forrás: KSH)

Élen a lengyelek

Az egyes tagországok fejlődési ütemében jelentős különbségek vannak – jegyzi meg a KSH elemzése. Magyarország 7,5 százalékponttal növelte innovációs teljesítményét, ami megközelítette az unió fejlődési ütemét, ezzel az unió 2012-es átlagteljesítményének 72 százalékán álltunk 2019-ben.

A V4-ek közül Szlovákiában volt a legkisebb (2,1 százalékpontos) növekedés 2012–2019 között, így állt 2019-ben Szlovákia és Magyarország azonos szinten az unió 2012-es teljesítményéhez képest. Lengyelország növelte innovációs teljesítményét a leggyorsabban (13 százalékponttal).

A K+F-ráfordítások összege meghaladta a 700 milliárd forintot

Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (2016-ot visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett, és 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot. Ez több mint kétszerese a 2010. évinek. A K+F-ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalék volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. A kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásainak szerkezete az elmúlt tíz évben alapvetően a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el.

Honnan jön rá a pénz?

Az elemzés arra is kitér, hogy évről évre nő az államháztartási forrásból származó K+F-célú támogatások mértéke és annak felhasználása is. Ugyanakkor – a vállalkozási szerepvállalás előretörése miatt – a teljes K+F-ráfordítások állami költségvetésből finanszírozott hányada 39-ről 33 százalékra csökkent tíz év alatt.

A költségvetés kutatás-fejlesztést ösztönző törekvése döntő részt pályázati úton elnyerhető támogatások révén valósul meg. Ennek két kiemelkedő támogatási formája az operatív programokon és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) témapályázatain keresztül érhető el a K+F-tevékenységet végzők számára:

  • Az operatív programok elsősorban a vállalkozásokat és főleg a kísérleti fejlesztést kívánják ösztönözni, amelyekből 2019-ben 79 milliárd forintot használtak fel, az összes költségvetési forrás egyharmadát. Ebből 55 milliárd forint a vállalkozási szektorban realizálódott. Ez az összeg a vállalkozási szektor költségvetési forrásból felhasznált ráfordításainak 63 százalékát tette ki.
  • A NKFIA mindhárom szektor tudományos tevékenységét támogatja. Ezen belül rendkívül fontos – szinte kizárólagos – az alapkutatások ösztönzése, ami az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatokon keresztül valósul meg. 2019-ben az NKFIA-ból elnyert pályázatokból 54 milliárd forintot használtak fel a kutatóhelyek. Ennek 51 százalékát a vállalkozási, 30 százalékát a felsőoktatási, 18 százalékát a költségvetési szektorban költötték el.
A K+F-statisztika ez évtől külön forrásként vizsgálja a K+F-célra a felsőoktatásból származó pénzeszközöket. Az innen származó pénzeszközök 2019-ben alig haladták meg a teljes K+F-ráfordítások 0,2 százalékát, 1,5 milliárd forintot.

A nonprofit szervezetektől származó pénzeszközök egyébként is alacsony aránya kissé, 0,4 százalékponttal csökkent.

A külföldről közvetlenül érkezett K+F-ráfordítások aránya 1 százalékponttal növekedett az elmúlt 9 évben.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo