Lízing: még mindig nem tért vissza a népszerűség

A hazai lízingpiac a válság óta nem igazán talál magára: míg 2008-ban 1203 milliárdot meghaladta az ezen a módon biztosított forrás, tavaly 351 milliárd forint volt a folyósítás. A lízingcégek által kezelt teljes portfólió 2012 év végén mindössze 1570 milliárd forint volt. (Pedig a kisvállalkozások legnagyobb aggodalma éppen a finanszírozásuk problémája. ) A lízingcégek ügyfeleinek fele kis- és közepes vállalkozás. A tavaly az esztendő egyértelmű nyertese a flottafinanszírozás volt, amely 31 százalékkal bővült az előző évhez képest. Minden 5. hazai új autó és ezen belül minden 4. céges autó flottafinanszírozással kelt el 2012-ben.

Az erőteljes elmozdulás elsősorban a szabályozói környezet változásának volt a következménye: az áfa-visszaigénylési szabályok 2012 év eleji módosításával jelentős pénzügyi előnyt érhetnek ugyanis el az egyéb finanszírozási formákhoz képest azok a vállalkozások, amelyek gépjárműveiket operatív lízing formájában üzemeltetik, hiszen visszaigényelhetik az áfát.(A módosításról részletesebben itt olvashat!) Ebből eredően egyáltalán nem véletlen, hogy tavaly az újonnan kötött szerződéseken belül az operatív lízing aránya megközelítette, a teljes portfólión belül pedig meghaladja a 90 százalékot. (A vállalkozások az ingatlanlízinget is kezdik felfedezni.)

Kedvezményes lízinggel bővült a paletta

A zárt végű pénzügyi lízingkonstrukció is finanszírozható tavaly óta az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedvezményes kamatozású Vállalkozásfinanszírozási Programjának keretében. A finanszírozó pénzügyi intézmény kockázata a hitelhez képest lényegesen kisebb, hiszen a termék tulajdonjoga csak a futamidő végén száll át a kedvezményezettre, így az „felszámolás- és végrehajtásbiztos”. Bár az árazása – 3 havi EURIBOR + RKV (ez ma 2,5%) + legfeljebb 3,5%/év – megegyezik a hitelekével, előfordulhat, hogy az alacsonyabb kockázatnak köszönhetően az is forráshoz jut a konstrukcióban, aki amúgy nem kapna hitelt.

Mi a lízing?

Az adott ingatlant, gépet, járművet a lízingcég vásárolja meg kizárólag azzal a céllal, hogy a lízingelő használatába adja, amiért utóbbi lízingdíjat fizet. Megkülönböztethető operatív, illetve pénzügyi lízing. Előbbinél a lízingcég szolgáltatást nyújt az adott eszközhöz kapcsolódóan, utóbbinál a finanszírozó szerepét tölti be. Attól függően, hogy a lízing időszakának lejáratakor mi történik az addig lízingelt eszközzel, lehet nyílt és zárt végű lízingről beszélni. Nyílt végű módozatnál a lízingelő dönt, hogy meg akarja-e venni a maradványértéken az eszközt (ingatlant), a zárt lízingnél a tulajdonátruházás a futamidő végén automatikus.

A finanszírozási összeg legalább 5, legfeljebb 3000 millió forint. A lízingtársaságok akár nagyobb projektek – legyen az erőmű-beruházás – zárt végű pénzügyi lízingfinanszírozásával is foglalkoznak, így a konstrukció nem korlátozza a célokat. A régóta elmaradt gyártósor-fejlesztésre vagy a gépkocsipark megújítására pedig kifejezetten alkalmas lehet. A futamidő végén a lízingbevevő tulajdonába kerül az eszköz. A lízingbeadó a futamidő elején kiállít egy tőkeszámlát a lízingbevevő részére, akinek ezután áfafizetési kötelezettsége keletkezik, amit akár a fejlesztési pénzintézet erre a célra kialakított hiteléből is finanszírozhatunk.

Csak refinanszírozással

A lízinget kizárólag pénzügyi intézmények refinanszírozásán keresztül nyújtja az MFB, tehát – értékhatártól függetlenül – kereskedelmi bankokon vagy lízingcégeken keresztül igényelhető. A nagyobb lízingcégek közül a Merkantil Bank és a Raiffeisen Eszköz Lízing Zrt. szerepel az MFB honlapján a partnerek között.

Véleményvezér