1600 milliárdot lehet kitaposni az államból jövőre

Az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint európai uniós forrást kellene kifizetni jövőre - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint le kell választani Budapestet Pest megyéről még akkor is, ha ehhez a teljes megyerendszert át kell alakítani. Kérdéses, hogy megjelenik-e idén a beígért mennyiségű pályázat, az viszont biztos, hogy lakossági energiahatékonysági fejlesztésre nem lesz pénz. Utóbbi érthetetlen a Piac & Profit által megkérdezett szakértő szerint.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: MTI

Lázár jelzése szerint idén legkevesebb 2200 milliárd forint lesz kifizetve, a következő évben minimum ki kell fizetni 1500-1600 milliárdot, de ahhoz, hogy a növekedés hasonló legyen, mint 2015-ben, ahhoz legalább 2000 milliárd forintot kellene kifizetni. A tárcavezető úgy fogalmazott, még nem találkozott olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne. Szavai szerint a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, szerinte azonban 1600 milliárdot "ki lehet taposni" az intézményrendszerből.

Nagy hajrá lesz

2015-re 2700 milliárd forint értékben 133 pályázat kiírását vállalták a tárcák, ebből eddig 27 pályázatot írtak ki 650 milliárd forintra. A "megtáltosodás" lehetősége ugyan nyitva áll, de - mint fogalmazott - "szükség lesz eszközök bevetésére". Szerinte hat hete van a kormánynak arra, hogy összerendezze a 2014-2020-as ciklus indítását, és elkerülje a 2010 előtti hibákat. Lázár János azt is közölte, hogy 2017. június 30-ig a 2014-2020-as ciklus összes EU-s pályázatát kiírják, így a rendelkezésre álló teljes 12 ezer milliárd forint hozzáférhetővé válik.

2016 első féléve nagyon kritikusnak tekinthető, az EU-költségvetésből pénzt elővarázsolni ekkor nagy varázslat lenne a kormány részéről - fogalmazott Lázár. A mézes bödön körül nagy a zsongás, de nem szabad úgy kiírni pályázatokat, hogy az a magyar vállalkozók számára nem jó. Olyan pályázatokat kell kiírni, amelyekre biztosan lesz érdeklődés, és realitásuk van - mondta a miniszter, hozzátéve, ebből a szempontból "nem biztos a kormány lába alatt a talaj". Hogy megismerjék a vállalkozások szükségleteit sokkal több társadalmi egyeztetésre van szükség, és sokkal jobban kellene, vagy kellett volna (!) integrálni a magyar gazdaság szempontjait megfogalmazó véleményeket - tette hozzá.

A megyék változnak a növekedés miatt

Jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség Budapesten az ország gazdasági növekedése érdekében - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki gazdasági konferenciáján ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozta: a kormánynak ehhez zsebbe kell nyúlnia. Pest megye Budapesthez hasonlóan ki van zárva az európai uniós forrásokból, ezért - mondta - a költségvetésnek kompenzálnia kell a megye településeinek támogatását, ami a mostani hétéves EU-s ciklusban 130 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének. Jelezte egyúttal, a kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről "akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja".

Nem lesz energiahatékonyságra pénz
Új bejelentés a minisztertől, hogy EU-s pénzből lakossági energetikai korszerűsítésre nem lesz lehetőség.  Lázár szerint a lakosságnak is meg kell nyitni az energiatékonysági beruházások lehetőségét, és ezt részben banki eszközökkel kell megtenni kedvezményes hitelek, esetleg állami támogatás formájában.
„Nem értjük Lázár János bejelentését” – mondta a Piac & Profitnak Szalai Gabriella a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. Mint elmondta, az energiahatékonysági beruházásokra már szerepel az operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakossági, a közintézmények és a vállalkozások által felhasználható pénzek.„Ha ezekből a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe” – hangsúlyozta lapunknak a szakértő.
A stratégia ugyanis 40 petajoule-nyi primerenergia fogyasztáscsökkentést irányzott elő 2020-ig, de a közintézményeken keresztül elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi. A lakossági források megcsapolása ráadásul hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak. A MEHI által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – a forrásokból támogatott lakossági energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, országosan elosztva és évente akár hetven milliárd forinttal emelné meg a költségvetés adóbevételeit. „A jelenlegi helyzetben erről a lehetőségről nem mondhat le a kormány” - hangsúlyozta Szalai Gabriella, aki szerint tökéletesen érhető a kormánynak az a törekvése, hogy a lakás- és háztulajdonosok is vállaljanak részt a felújítási költségekből.
A szakértő véleménye szerint a visszatérítendő uniós források terhére létre kellene hozni egy olyan állami garanciaalapot, amelynek segítségével elkerülhető lenne, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházásokhoz jelzáloghitelt kelljen felvennie az embereknek.
Magyarországnak ugyanis a 2 százalék feletti bővülés "létszükséglet", mondta a miniszter. Ezzel kapcsolatban több kockázatra is felhívta a figyelmet, ezek között említve a vállalati hitelezés volumenét, amelynek szerinte jelentős mértékű növelésére van szükség már 2016 első félévében mind a kereskedelmi bankoktól, mind az állami forráskihelyezés oldaláról. (Az MNB friss jelentése szerint olcsóbbá váltak a hitelek augusztusban.) Célként fogalmazta meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank már jövőre kihelyezzen legalább 500 milliárd forintot, a takarékszövetkezeti rendszert és a postát pedig meg kell erősíteni az agrárhitelezés és a zöldbanki funkciók területén. Szorgalmazta továbbá a bürokrácia és az abból élők számának csökkentését - amelyről szerinte 3-6 hónapon belül döntenie kell a kabinetnek -, mert "ilyen bürokráciával és ennyi bürokráciából élő emberrel nem lehet a gazdasági növekedést (...) hosszú távon fenntartani" - tudósít az MTI.

A magyar bővülés belső kihívásai mellett külsőkre is felhívta a figyelmet Lázár János, kiemelve a dízelbotrányt, amellyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a spanyol kormány visszakéri a VW-csoporttól a környezetbarát autók vásárlásához nyújtott támogatást. "Kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatás kapcsán felmerülnek-e ilyen aggályok bárkiben is Magyarországon" - mondta a miniszter.

A nagyok is kapnak pénzt, csak nem az EU-tól

A Miniszterelnökség vezetője emellett nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását sürgette, mert vannak bizonyos ágazatok, amelyekre nem vagy csak korlátozottan lehet költeni az EU-s kasszából, márpedig ezek nélkül - mondta - nem lesz könnyű fenntartani a gazdasági bővülést. A közlekedési beruházások mellett a lakásépítések támogatását és az elektronikus infrastruktúra kiépítését, a minél szélesebb körű internetelérést említette meg. Egy állami fejlesztési alapból azt a száz magyar céget is kiemelten kell segíteni, amely nem fér bele a kis- és középvállalatok kategóriájába, fejlesztésük nem illeszthető be az EU-s irányelvekbe - mondta.

Az agrárium nehézségeire is kitért a tárcavezető, aki szerint ha nem tesznek semmit az ágazatért, a mezőgazdaság a következő három évben - az EU-s szabályok változása, például a tejkvóta eltörlése miatt - veszíteni fog az erejéből. (A tejesek áfacsökkentést kérnek a kormánytól.) Az EU egyébként már megítélt 2,9 milliárd forint rendkívüli agrártámogatást.

 

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo