Április végén mínusz 5-6 fokra is lehűlt a levegő  MTI-fotó/Komka Péter

Itt vannak a fagyosszentek, de a szőlőkben, gyümölcsösökben gazdálkodók már a pusztítás mértékét számolgatják, miután április 27–28-án hideghullám vonult át az országon. Az adatok szerint 10-től 100 százalékig terjed a szőlőfagykár, de kevesen tudják, hogy ez valójában mit is jelent. Az április végi fagy sokfelé jelentkezett: a legtöbb kár a Nyugat-Dunántúlon érte az ültetvényeket, de károkról érkezett jelentés Somogyból és az Alföldről is, kisebb fagyok pedig a Mátra-alján is előfordultak. „A mínusz 6 fokos hideg ellen nincs védelem, a tavaszi fagy különben sem válogat – mondta Babarczi Zsuzsa, a Babarczi Szőlőbirtok borásza. – A téli fagykárral szemben lehet fagytűrő fajtákat telepíteni a fagyzugokba, de tavasszal minden azon múlik, milyen állapotban éri a hideg a szőlőt. Most éppen a legrosszabban: a természet két héttel a szokásos előtt járt, így a fagy pont a fiatal hajtásokat találta meg.”

Az épen maradó szőlőrészek persze ugyanúgy teremhetnek, mintha semmi sem történt volna, tehát ha egy tőke alja elfagy is, a teteje még hozhat szép termést, hívta fel a figyelmet Kathona Krisztián, a Borháló beszerzési igazgatója. „Mondták többen is szakmában, hogy sok helyütt megtörtént a természetes terméskorlátozás. Ez persze pontatlan: terméskorlátozásnak azt nevezzük, amikor a már meglevő fürtök közül a borász válogatja ki és hagyja meg a legígéretesebbeket. A fagy sajnos nem válogat ilyen jól” – mondta Kathona, aki szerint a részleges fagykár által sújtott területeken kisebb marad a borász mozgástere, és ez kockázatot jelent az év hátralevő részében. Ha viszont a továbbiakban jól alakulnak a dolgok, remek borok is születhetnek akár a fagy sújtotta területeken is, bár a szokásosnál kisebb mennyiségben.

„A mennyiséget illetően nem az a kérdés, hogy most mekkora volt a fagy, hanem hogy mekkora lesz a fagykár, a jégkár, az aszály vagy éppen egy esős augusztus miatti terméskiesés” – mondja Kathona Krisztián. Ilyen károk jószerivel minden évben vannak, csak nem mindig ilyen látványosak, és nem mindig koncentrálódnak ennyire pusztító jelleggel egy-egy területre. Az Alföldön tavaly valószínűleg nagyobb gondot okozott a fagy, mint idén, de végül sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem lett probléma. „A nagy fagykárt elszenvedő borászokat sajnáljuk, de ha szüretig minden rendben lesz, jövőre is lesz mit innunk” – árnyalja a képet a Borháló igazgatója.