A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg.
A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>
Hosszú idő telt el azóta, hogy 11 évvel ezelőtt elindult a Bitcoin-rendszer, de sokak számára még mindig egy ismeretlen univerzum a kriptodevizák világa. Addig legalább eljutott a „netes pénz” projektje, hogy 2013-ban a közgazdászok és a számítástechnikusok körében ismertté vált, sőt, már az első nagyobb piaci kilengésen is túlestünk 2017-ben, amikor óriási buborék alakult ki a kriptodeviza-árakban.
„A bitcoin nem biztonságos, ahogyan azt a legutóbbi lopások és ez a jelszóprobléma is mutatják. Nem likvid, és nem is képes értékmegőrzésre, amint azt az árcsökkenés jelezte. Ha pedig ezek közül egyikre sem képes, akkor nem lesz nagyszerű csereeszköz sem. Akkor pedig ki akarná elfogadni?” Az idézet az utóbbi tíz évben szinte bármikor keletkezhetett volna, ám valójában még 2011. június 20-án írta a Forbes.com egyik kommentátora. Akkor épp 15 dollárról zuhant a mélybe az árfolyam. Mostanában 8-9 ezer dollár a kurzus. De ez a komment nem volt egyedüli, számos más szkeptikus is temette már el a bitcoint, jósolt nulla közeli árfolyamot.
Hol forog a kriptopénz?
A szkeptikusoknak nem lett igazuk. De azoknak sem, akik úgy gondolták, hogy ez a kormányoktól, jegybankoktól függetlenül létezni képes, semmiféle központból nem vezérelt, gyors és olcsó, anonim eszköz átveszi majd a hagyományos pénzek helyét, forradalmasítja a pénzügyi rendszert.
A bitcoin-árfolyam a 2017-es lufi kipukkadása óta is sok ezer dollárban mérhető. A háttérben számos fejlesztés folyik, úgynevezett okosszerződések segítségével különböző alkalmazásokat (dApp) készítenek kriptodevizákra. Online szerencsejátékok, online számítógépes játékok, blogoldalak, videomegosztók, fotómegosztók, közösségi oldalak tömkelege működik ma már kriptodeviza-alapokon. Sok esetben úgy, hogy a résztvevőket valamilyen módon jutalmazzák az aktivitásukért, az előállított tartalmakért.
Sokan úgy vélik, hogy míg a 2017-es kriptodeviza-buborékot az ICO-k (új kriptodeviza-kibocsátások, tőkebevonások) körüli hype fújta fel, a következőt az „okosszerződések”, kriptodeviza-alapú alkalmazások forradalma fogja. Ezek főleg olyan alternatív kriptodevizákra épülnek, mint az örök második Ethereum, az EOS, a Tron, a Neo vagy a Steem. Maga a bitcoin inkább egyfajta fizetőeszköz, tartalék– vagy kincsképző – maradt, illetve híd a többi kriptodeviza felé. Sok kriptodevizát ugyanis először bitcoinra, esetleg az Ethereum-rendszer pénzére, etherre kell váltani, és csak azután lehet dollárra, euróra cserélni.
Eközben kriptodevizáktól sokféle ötletet merítenek a hagyományos pénzügyi rendszerben, a fintech-világban is. Verseny folyik, amelyből az alábbi forgatókönyvek adódhatnak. 1. A multik hengerelnek
Egy nagyvállalat vagy nagybank, esetleg ezek egy csoportja nagy lendülettel beszáll a piacra: tízmilliárd dollárokban mérhető tőkeerejüket, összeköttetéseiket, piacaikat felhasználva olyan világvalutát, elektronikus pénzt hoznak létre, amely átütővé válik. A Facebook Librája pont ilyennek nézett ki, bő kéttucatnyi nagyvállalat állt össze erre a projektre. Az ötletet heves támadások érték, ezért még nem tudni, végül megvalósul-e. 2. A kormányok, jegybankok az élére állnak
Ha nem tudod legyőzni, állj az élére! – tartja egy régi mondás. A világban számos jegybank kísérletezik blokklánc-alapú digitális pénzekkel (central bank digital currency, CBDC), közöttük az EKB is. A német bankok ősszel kifejezetten lobbizni kezdtek azért, hogy legyen digitális euró, mert attól tartanak, a távol-keleti konkurencia lehagyja őket. 3. Eljön a Netscape-pillanat
A Netscape böngésző megjelenéséig, a kilencvenes évek közepéig a World Wide Web, az internet zöme a laikus felhasználók számára szinte használhatatlan volt. A „Netscape-pillanat”, a felhasználóbarát böngésző megjelenése nagyban felgyorsította az internet elterjedését. A kriptodevizák helyes kezelése ma is nagyon nehézkes, barátságtalan. Titkos kulcsokat kell használni, biztonságosan tárolni, ami nem mindenkinek megy, de még szakembereket, például kereskedési platformokat is meghekkelnek néha. Nem megoldott a kriptodevizák öröklése, a jelszavakkal együtt sokmilliós vagyonok szállhatnak a sírba. Ha valaki frappánsan megoldaná a problémákat, az az egész iparágon nagyot lendíthetne. 4. Megvalósul a konvergencia
Könnyen lehetséges, hogy a hagyományos pénzügyi világ és a kriptodeviza-tér lassan összecsiszolódik. A brókercégeknél egy helyen lehet majd Richter-részvényt, aranyra szóló befektetési jegyet és bitcoint, ethert vásárolni. A pénzügyi mobilalkalmazások egyaránt kezelik majd forintunkat, eurónkat, bankkártyáinkat és litecoin-számlánkat. Feladattól, céltól, költségektől függően hol ezt, hol azt használjuk majd. Januárban röppent fel a hír, hogy a Visa kártyaóriás megvásárolja a Plaid fintech-céget egy 5,3 milliárd dolláros üzletben. Utóbbi számos pénzügyi alkalmazás ügyféladat-kezelését, bankszámlához való kapcsolódását intézi. A Visa benne volt a Facebooknak a Libra nevű kriptodeviza létrehozására alapított konzorciumában. A Plaid pedig az Abra kriptovaluta-pénztárcát működteti, és kiszolgálja a Coinbase kriptovaluta-tőzsdét is. Például így ér össze egyre gyakrabban a két világ. 5. A blokklánc a háttérből működik
A kriptodevizákat működtető blokklánc, esetleg egy technikai szerepben levő kriptodeviza bevonulhat úgy is az életünkbe, hogy észre sem vesszük. Ahogy a bankkártyát használó nagymama sem tud semmit a mögöttes titkosítási és adattovábbítási eljárásokról, mi sem fogjuk tudni, hogy a mobiltelefon-alkalmazásunk mögött milyen blokklánc-, esetleg kriptodeviza-alapú elszámolás van. Most sem vesszük észre, hogy vásárlásaink mögött ott van az ISO-9000-es minőségbiztosítási szabványsorozat, vagy netezéskor a TCP/IP protokoll.
Ki gazdagodik meg rajta?
Mindennek azonban nem feltétlenül kell, hogy pozitív hatása legyen a kriptodevizák árfolyamára. Az internet megalkotói sem gazdagodtak meg, az alapszolgáltatás ma már úgy működik a háttérben, mint az elektromos hálózat vagy a vízvezeték. Az internetet használó szolgáltatásokon viszont – Amazon, Google, Facebook és társai – már sokan megszedték magukat. Lehet, hogy a blokklánc is arra ítéltetett, hogy önmagában ne legyen jó üzlet, csak az arra épülő szolgáltatásokat kínálóknak érje meg?
Eidenpenz József
