Azon nem sokat gondolkodik senki, hogy a lottó, totó vagy például a kaparós sorsjegyek szerencsejátéknak minősülnek. Kérdés azonban, hogy ezeken kívül mi tartozhat még a szerencsejáték kategóriába?
A választ a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben találjuk meg.
„Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”
Ahhoz, hogy valami szerencsejátéknak minősüljön, több feltételnek kell együttesen teljesülnie:
- a játékos valamit fizet, ad azért, hogy részt vegyen a játékban,
- pénzt vagy vagyoni értékkel bíró nyereményt lehet nyerni,
- kizárólag vagy túlnyomó részben a véletlenen, vagyis a szerencsén múlik, hogy ki nyer.
A törvény felsorol néhány szerencsejáték kategóriát. Ilyen például:
- sorsolásos játék,
- nem sorsolásos játék,
- kaszinójáték, online kaszinójáték,
- fogadás,
- kártyajáték,
- távszerencsejáték.
A szerencsejátékok szervezéséhez előzetesen engedélyt kell kérni. Az engedélyt a Szerencsejáték Felügyelet adja ki, és később ellenőrzi is a működést. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell, hogy a játékosok megismerhessék a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivalót. Ilyen tudnivaló például a lebonyolítás módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése.
„A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére.” – mondja ki a törvény.
A céges nyereményjáték is engedélyköteles?
Szerencsére nem minden nyereményjátékhoz kell engedéllyel rendelkezni.
A cégek által meghirdetett nyereményjáték esetén akkor nem kell engedély, ha
- nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékról van szó,
- a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
- a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg, továbbá a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.
Céges ajándéksorsolás
Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül
Az ajándéksorsolás lényege, hogy a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni. Ilyen esetben pénznyeremény nem adható.
Az ajándéksorsolás sincs engedélyhez kötve, de előzetesen be kell jelenteni a hatóság felé.
Mikor nem kell bejelenteni a játékot?
Amikor a játék nem minősül szerencsejátéknak, akkor sem engedélyre, sem bejelentésre nincs szükség. Ehhez az kell, hogy a játékban történő részvétel ingyenes legyen.
Egy bírósági döntésben még azt is kimondták, hogy ha a játékban csak úgy lehet résztvenni, hogy például egy kódot sms-ben kell beküldeni, és ez csak emelt díjas szolgáltatás útján lehetséges, akkor már nem valósul meg az a feltétel, hogy a részvétel ingyenes. Ilyen esetben már engedélyt kell kérni a szervezéshez.
Tombola húzások
Igen elterjedt, hogy egy-egy rendezvényen, bálon, adománygyűjtés alkalmával tombola húzást is meghirdetnek.
Amennyiben a tombolajegyért fizetni kell, abban az esetben már semmiképpen nem beszélhetünk ingyenes részvételről, így legalább bejelentésköteles lesz a tombola szervezése.
Mindenkinek kívánom hogy legyen szerencséje!
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
