A várakozásoknak megfelelően alakultak a cégszámok 2017 első felében. A működő cégek száma fokozatosan lassuló ütemben csökken, hiszen az induló nemfizetési eljárások csökkenésének hatása is késleltetve jelenik meg a cégszámok alakulásában. Mindeközben egyre több új céget alapítanak Magyarországon, és bár az alapítások a tavalyi év azonos időszakához mérten csak nagyon minimálisan, 147-tel növekedtek, ha abból indulunk ki, hogy a 2016 előtti években folyamatos csökkenés volt tapasztalható, már ezt is pozitívan értelmezhetjük. Ugyanakkor ez a mérték eltörpül a 2011-ben mért rekordszámú– éves szinten közel 50 ezres új cég alakuláshoz képest – de tudjuk. hogy az akkori túlzott megugrás mögött egészségtelen makrogazdasági környezet állt.
Ha csak az első félévi cégalapításokat nézzük, 2014 és 2015 között tapasztalhattunk egy igen jelentős – húsz százalék feletti – mérséklődést, melyet pozitív fordulat követett. Ennek első lépéseként 5,85 százalékot növekedtek a cégalapítások 2016-ra vonatkozóan, a tárgyidőszakban pedig további 1,1 százalékos emelkedés történt a vállalkozások számában. Külön kiemelendő, hogy a cégalapítási kedv azon kormányzati intézkedés mellett sem esett vissza, hogy a hazánkban legnépszerűbb cégforma (Korlátolt Felelősségű Társaság) törzstőke követelménye néhány éve megemelésre került. Egy erősebb tőkekörnyezetben működő vállalati szféra, és a nagyobb tulajdonosi felelősségvállalás vélhetően pozitív hatással lesz mind a működési, mind a megbízhatósági mind pedig a fizetési fegyelemre.
A működő cégek számának csökkenése ellenére, még mindig több, mint 516 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon az első félév végén. A 2013-as – nem feltétlen pozitív – rekordérték óta több, mint negyvenezerrel esett vissza a vállalkozások száma, de még így is bőven meghaladja a 2008 előtti időszak 480 ezer körüli értékét; igaz, a tisztulási folyamat már a vége felé közeledik, és idővel eltűnnek a válság generálta „látszatvállalkozások”, valamint erősödésnek indulhat a piac. Ezt támasztja alá, hogy a felszámolások száma 29,64 százalékkal míg a kényszertörléseké több mint 2 000 darabbal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest a szigorodó szabályozási környezet mellett is.
Az ágazatok körülbelül negyedénél tapasztalhattunk növekvő cégszámokat az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ám ez legtöbbször csak néhány százalékos növekedés formájában mutatkozott meg. Kivételt képez ez alól a kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) szektora, amelynek alacsony részaránya miatt - kimutatásunkban az Egyéb kategóriában szerepel – 16 százalék feletti növekedése már említésre méltó. 2017. július 1-jén már 3 737 ilyen tevékenységű cég működött az országban, továbbá csaknem minden negyedik új vállalkozás ezen a területen alakult. Számszerűen a legnagyobb csökkenés a nagykereskedelmi cégeknél volt tapasztalható, ahol 1 106 céggel kevesebb működik jelenleg, mint egy évvel korábban. Ez a változás azonban nem befolyásolta az összes működő cégszámon belüli részarányukat, és továbbra is 8 százalékos jelenlétük van a piacon. A legnagyobb arányú cégszám csökkenés a nagykereskedelem mellett a textil- és papíripar területét jellemezte, ahol 3,1 és 4 százalékot romlottak a cégszámok.
Darabszámukat tekintve a legtöbb cégmegszűnés a nagykereskedelmet, a szakmai, tudományos műszaki tevékenységet, a kiskereskedelmet, valamint az építőipart sújtotta, ezekben az ágazatokban kétezer felett volt a megszűnt cégek száma az első félévben.
Három megye – Somogy, Nógrád és Csongrád – kivételével mindenhol csökkent a működő társaságok száma az elmúlt 12 hónapban. Ismét kiemelendő közülük Nógrád megye, ahol két évvel ezelőtt még a második legnagyobb arányú cégszám csökkenést mérték – 4 százalék feletti értékkel –, tavaly mindössze 0,3 százalékos volt a romlás, most pedig már pozitív irányba 0,32 százalékos a változás. Vas megyében nem történt lényegi módosulás a cégszámok kumulált értékében, valamint az országos átlagnál kisebb mértékben csökkentek az adatok Budapesten, Veszprém, Pest, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben. A legnagyobb csökkenés idén is Komárom-Esztergom megyét érintette, bár jóval kisebb mértékben, mint egy évvel korábban, mikor még 3,81 százalékot csökkent a cégek száma a Tatabánya székhelyű megyében 2015-höz képest.
Címlapkép: Fotolia
