A roamingdíjak két fázisban tűnnek el. 2016. április 30-tól egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak majd fel a szolgáltatók, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj. Ezek a díjak pedig 2017. június 15-én végleg eltűnnek.
Az új szabályok annyi kibúvót adnak a szolgáltatóknak, hogy ha bizonyítani tudják, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket nem tudják fedezni, és emiatt kénytelenek lennének a belföldi tarifákat emelni, akkor a hírközlési hatóság a kivételes körülményekre tekintettel engedélyezhet minimális felárat a költségek fedezésére, de a hatóság ezt akár el is utasíthatja.
A jogszabály a visszaélések kiküszöbölésére is ad némi lehetőséget a szolgáltatóknak. Bizonyos esetekben, ha ilyet észlelnek, felszámíthatnak egy alacsony összegű barangolási díjat, de ez sem lehet magasabb a jelenlegi roamingdíjak maximumánál. A pontos részleteket a későbbiekben dolgozza majd ki az Európai Bizottság és a távközlési hatóságok.
Nem blokkolhatnak a szolgáltatók
Az elfogadott csomagban lefektetett netsemlegességi szabályok célja, hogy az internetszolgáltatók ne tehessenek különbséget a különféle szolgáltatások között, ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, appokat, szolgáltatásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél. Egy mobiltársaság, amely internet-hozzáférést is biztosít, például elvben nem blokkolhatja majd az olyan internetes telefonálást lehetővé tévő appokat, mint a Skype vagy a Viber, illetve azt sem szabhatja meg, melyik internetes zeneszolgáltatás használatát támogatja. A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni.
"Ha mégis be kell avatkozni az adatforgalomba, akkor a lépéseknek átláthatónak, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak a szükségesnél tovább" - tudatta az EP. A szolgáltatóknak arra továbbra is lesz lehetőségük arra, hogy különszolgáltatásokat, például egyes szolgáltatások igénybevételéhez gyorsabb internetkapcsolatot kínáljanak, de mindez nem mehet az internetszolgáltatás általános minőségének rovására.
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb azon felhasználók aránya, amelyek nem használják ki az interneten keresztüli telefonálás lehetőségét. Ingyenes online csatornákon keresztül csupán a felhasználók 27 százaléka telefonál, hálózaton keresztül olcsóbb nemzetközi hívásokat pedig csupán 4 százalékuk bonyolít le. Az Európai Unióban ez a két szám magasabb, 32, illetve 6 százalék. Magyarország ezekkel az arányokkal jelentősen elmarad a kelet-közép európai régió többi országától. Pedig ha többen élnének az alternatív lehetőségekkel, nagymértékben csökkenthetnék távközlési költségeiket.
Csakhogy a szolgáltatók Magyarországon tudatosan korlátozzák az ingyenes vagy olcsó hívásokat és üzenetküldést lehetővé tévő szolgáltatások és alkalmazások használatát. Letiltják például a Viber, a WhatsApp vagy a Skype forgalmát, és helyette arra igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy az ő csomagjaikon keresztül kommunikáljanak.
Pedig, mint azt korábban megírtuk, a szakértők ezt a megoldást kifejezetten ajánlják kkv-k számára, mivel a kialakításához nem szükséges telefonvonal, sem nagy értékű beruházás. Rugalmasan bővíthető, testre szabható, de ami még fontosabb: a hagyományos telefonszolgáltatáshoz képest összesen 20-30 százalékot takaríthatunk meg vele. Nincs kapcsolási díj, a másodperc alapú számlázás miatt pedig annyit fizetünk, amennyit ténylegesen beszéltünk. Rugalmasságát tovább erősíti, hogy a használt díjcsomag akár havonta módosítható a várható forgalom függvényében.
