Idén október elején az EU pénzügyminiszterei megegyeztek a 2011/16 EU direktíva módosításáról, amelynek elfogadása a decemberben tartandó bizottsági ülésen várható, és 2017 januárjától lépne életbe. A megegyezés értelmében a tagállamok alapinformációkat szolgáltatnak ettől az időponttól a határokon átnyúló tranzakciókat érintő feltételes adómegállapításokról (ruling), illetve a feltételes árazási egyezményekről (APA). Ezen szabályozás hatályba lépésével a tagállamok jobban átláthatják majd egy másik tagállamban hozott ruling, vagy APA hatását saját országuk adóbevételeire, és tervezni tudnak ezzel a hatással.
Az alapvető információkon túlmenően az érintett tagállam bekérheti a ruling, illetve az APA teljes anyagát is, azonban már az alapadatok is kötelezően tartalmazzák (többek között) az alábbiakat: az érintett társaságok és vállalatcsoportok azonosítását, a ruling, illetve APA tartalmi összefoglalóját, ideértve a lényeges üzleti tranzakciók leírását, a kibocsátás, a módosítás vagy a megújítás dátumát, a ruling, vagy APA típusát. Hozzáférhetőek lehetnek még olyan adatok is, mint a tranzakció(k) összege, a transzferár megállapítására alkalmazott kritérium leírása. Arra vonatkozóan is rögzítésre kerülhetnek adatok, hogy az érintettek a ruling-on, vagy az APA-án alapuló átadott információi vezetnek-e kétoldalú vagy többoldalú APA megállapodásra harmadik országgal.
„Ilyen mennyiségű és részletességű adat szolgáltatása aggályokat vethet fel, hiszen egy hozzáértő akár egészen komoly üzleti tikokat is visszafejthet ezekből az információkból” – állítja Mitrik Kornélia, a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég bérszámfejtési és határon átnyúló személyi jövedelemadózási területekért felelős szenior menedzsere.
A szakértő szerint ugyancsak problémás lehet, hogy az Európai Bizottság a direktíva végrehajtásához egy olyan „könyvtárat” is létre kíván hozni, amelyben valamennyi kicserélt információ megtalálható lenne. A tervek szerint a könyvtárban tárolt információhoz valamennyi tagállam teljes körűen hozzáférhet, azonban a Bizottság hozzáférése elvileg csak olyan mértékű lesz, amely a rendelet gyakorlati alkalmazásának ellenőrzéséhez szükséges. Egyelőre azonban még számos kérdés nem tisztázott: nem világos például, hogy minden olyan adat bekerül-e ebbe az adatbázisba, amihez más országok is hozzáférhetnek, illetve országonként mennyire térhet el az, hogy ki fér hozzá.
Mitrik Kornélia ezért azt tanácsolja, hogy új ruling, vagy APA kérelem benyújtása esetén a vállalkozások már az információcsere tényét is vegyék figyelembe, hiszen a minden tagállam által hozzáférhető könyvtáron keresztül más tagállamok számára is elérhető lehet ezek tartalma.
