Kolonc helyett iránytű a fenntarthatóság

A felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.

A sokak számára a hatalmas természeti katasztrófát okozó tengeri olajszennyezésről ismert Exxon nemrég bejelentette: tíz év alatt egész működését a fenntarthatóság jegyében alakítja át. Meg is tette az első lépéseket. Többek között új részvénytípust vezetett be, amelynek értéke a pénzügyi eredmények mellett a környezeti hatásokra is reagál, tízezer töltőállomását pedig a fenntartható közlekedés helyi központjává alakította át elektromos töltési lehetőséggel, biciklikölcsönzéssel. Egy, többek között a Nestlé, a Microsoft és a Pfizer közreműködésével végzett felmérés szerint 2025-re egyáltalán nem lesznek szokatlanok a hasonló bejelentések.

Elemi érdek

Korábban az ökoszisztéma károsodása inkább csak a hírnevük esetleges sérülése miatt volt érdekes a vállalatok számára, mostanra viszont a nagy részük felfogta, hogy működésük erősen függ az ökoszisztéma szolgáltatásaitól. A KPMG 2013-as tanulmánya rámutat, hogy a globális folyamatok – például az erdőirtás, a nyersanyag-, a vízhiány, az elöregedés vagy a drasztikus városiasodás okozta szociális problémák – a szabályozói környezetet is megváltoztatják majd, így a cégeknek elemi érdekük, hogy fenntarthatóbb működésre álljanak át. Szakemberek szerint megfelelő előrelátással a változások üzleti lehetőségeket is rejtenek: a nyersanyaghiány új, innovatív helyettesítő anyagok kutatását ösztönzi, vagy épp a hulladékból visszanyert nyersanyagok – vagyis a körkörös gazdaság – terjedését segíti.

Kép:Flickr

A cégek társadalmi szerepe és célja megváltozik. A társadalom elvárja majd, hogy ők töltsék be az űrt ott, ahol az államok nem tudnak segíteni, a vállalatok pedig nagyobb befolyásra tesznek szert, ha hajtóerejévé válnak közösségek, országok és globális iparágak változásának. Ma még ennek a hosszú átalakulási folyamatnak az elején tartunk. A „fenntarthatóság” felé tett vállalati lépések többsége eddig járulékos tevékenység volt, a cégvezetők azonban kénytelenek lesznek elfogadni, hogy a vállalatok életképessége a világ legégetőbb problémáinak megoldásán múlik. A KMPG számításai szerint például a klímaváltozás miatt a társaságok éves teljesítményében alig egy százalék lehet a veszteség, ha elég korán megfelelően hatékony intézkedéseket vezetnek be, de akár öt százalékra is emelkedhet, ha a döntéshozók későn és rosszul reagálnak.

Új generáció, új világ

Ma azok a cégek, amelyek képesek összekapcsolni a társadalmi témákat az üzleti megoldásokkal, vezetőként tűnnek fel. Mire azonban az Y generáció átveszi a vállalatok irányítását, ez lesz az általános. Természetesen a cégek továbbra is termékeket adnak majd el, de emellett igyekeznek „jó polgárok” lenni, és a közösség szolgálatát a vállalati kultúra részévé tenni – véli az említett nagyvállalati felmérés egyik résztvevője.

3 új alapvetés
  1. A tiszta és zöld környezet valós értéket teremt. Mára a fenntartható működés valódi versenyelőnnyé vált. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a VW botránya, ahol nem mondjuk a töréstesztek kiváló eredményeiről igyekeztek mindenkit meggyőzni, hanem a kibocsátási adatok manipulálásával tették kockára a cég hírnevét.
  1. Az etikus működés bizalmat épít, ez pedig a siker alapja. A legnagyobb könyvvizsgáló cégek adatai szerint a vállalatok immateriális vagyona, benne a fogyasztók bizalmával, mára meghaladja a materiális vagyon értékét. A Millward Brown által kiadott idei cégranglista élén szereplő társaságok részvényeit megvásárlók legalább harmadrészben a márkaérték alapján döntöttek. A McDonald’s vagy a Google esetében ez nem kevesebb, mint 90 százalék körül alakul. Ha nincs bizalom, nincs tehát üzlet se.
  1. Titkolózni nem éri meg. A totális átláthatóság világában élünk, ahol minden mindennel összekapcsolódik, és ahol az információk szélesebb körben és gyorsabban áramlanak, mint valaha. A fogyasztók egyre több információra vágynak. Nemcsak a termékről, hanem a munkavállalók munkakörülményeiről, a vezetőknek utalt bónuszokról vagy a céget érintő bírságokról. Az igazság kiderül, jobban jár az, aki maga teszi átláthatóvá a működését.
Forrás: Harvard Business Review

Az MSLGROUP kutatása szerint az Y generáció pozícióba kerülésével átrendeződik majd az érintettek fontossága is, és hosszú távon az alkalmazottak érdekei a fogyasztók kiszolgálásánál is előrébb kerülnek majd. Ennek hátterében az a meggyőződés áll, hogy a külső értéktermelés – a jobb termékek és szolgáltatások révén elérhető nagyobb haszon – csak az üzlet és a közösség egymásra hatásának elismerésével és az alkalmazottak bevonásával és elkötelezetté tételével valósítható meg. Ugyanakkor folyamatosan fejlődik az érintettek aktivizmusa, vagyis igyekeznek direkt módon befolyásolni a vállalatok működését.

Egy elv, sokféle megjelenés

A cselekvéshez nem kell azonban a következő generációra várni. A kutatásban részt vevő legnagyobb nevek közül a Microsoft például szoftveradományaival és számítástechnikai ismeretek oktatásával rengeteg fiatalnak teremt alapot a későbbi munkaerő-piaci érvényesüléshez, miközben természetesen építi saját piacát. A Nestlé vezeti a Dow Jones fenntarthatósági indexét, amely a vállalatok gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi teljesítményét elemzi, olyan területeket vizsgálva, mint a felelős vállalatirányítás, éghajlat-stratégia, ellátási lánc színvonala és foglalkoztatási gyakorlatok. De nemcsak a nagyvállalatok, a hazai kisebb cégek körében is számos jó és kreatív példa látható.

– A legfontosabb annak felismerése, hogy a felelős működés nem „plusz kolonc” a vállalati siker nyakán, hanem üzleti lehetőség. Egy etikus vállalkozó ezért megérti, hogy a saját érdekeit csak úgy tudja érvényesíteni, ha a világ, a környezet érdekeit érvényre juttatja mindennapi tevékenységében. Azonban még ez is csak egy lépés: fel kell ismernünk, hogy a vállalkozó is a társadalom része, ezért a társadalom érdekeit a saját érdekei elé kell helyeznie – mondta László Ervin professzor, a Budapest Klub elnöke, az Üzleti Etikai Díj egyik alapítója 2014-ben az Üzleti Etikus Cégek Fórumán.

6 üzleti modell, amely a fenntartható gondolkodás szülötte
Kár lenne afféle kiegészítő "díszként" gondolni a fenntarthatóságra! Nem csak, hogy bármilyen üzleti tevékenységet átértelmezhetünk általa, de mára számos olyan üzleti modell vált sikeressé, ami kifejezetten a fenntartható gondolkodás alapján jött létre. Lássunk hat olyat, ami mára bevett dologgá vált!
Először a vezető jut el a felismerésre, amely aztán számos különböző módon megjelenhet a cég stratégiájában és mindennapi működésében. A magyar Katica tanya vezetői például a turisztika által okozott környezetterhelésre válaszul létrehoztak egy üdülőközpontot, ahol a látogatók ökológiai lábnyoma kisebb, mintha otthon maradtak volna. A Stúdió 68 Kft. pedig a reklámajándékok piacára hozta be a környezetbarát szemléletet, hogy a sokszor felesleges kacattá – és hulladékká – váló termékek a fenntarthatóság üzenetét közvetítő kommunikátorokká váljanak. És közben az eredeti funkciójuk, a marketingüzenet sem csorbul.

Vagy: a fuvarozással foglalkozó Ghibli Kft. a fejlesztései során kiemelt figyelmet fordít a környezetterhelés csökkentésére, a modern gépjárműpark és hatékonyan szervezett munka pedig a vállalatnak is spórol. A Rehabjob esetében viszont a járulékos felelősségvállalási programból új üzletág lett: a munkaerő-közvetítő CSR tevékenységként kezdte segíteni megváltozott munkaképességű emberek boldogulását, ma pedig ez külön üzleti láb, amely a társadalmi cél mellett a munkáltatók speciális igényére válaszol.

A munkatársak elkötelezettségének biztosítására sem csak a magas fizetés lehet a megoldás – bár az anyagi elismerés nélkülözhetetlen elem. A p2m Consulting például mikrovállalkozásként is figyel a munka és magánélet egyensúlyának fenntartása mellett arra, hogy a dolgozók akár 10–15 évet is előre tervezhessenek a karrierjükben. A cég által képviselt kultúra a hatékonyság és a munkaerőpiacon való vonzó megjelenés fontos eleme is. A Work Force Kft. menedzsmentje pontokba szedett előírások helyett példamutatással adja át a követendő értékrendet a munkavállalóknak.

Szintén alapvető üzleti érdek – ugyanakkor az etikus működés elengedhetetlen feltétele –, hogy az üzletfelekre valódi partnerekként tekintsenek a cégek. A mai gazdasági környezetben, ahol a visszatérő vevők és a bizalomra épülő kapcsolatok értéke egyre nagyobb, a win-win helyzetre való törekvés sem csak a könyvek elméleteiben létezik már.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo