A kormányzati intézkedések várhatóan több százezer vállalkozásnak jelent majd hathatós segítséget a jövőben – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bizakodó, Csath Magdolna közgazdász részben szkeptikus az intézkedést illetően.
A támogatásról szóló határozat a hiteleket két csoportra osztja: az elsőbe a június 15-től kibocsátott forgóeszköz, beruházási, illetve az uniós támogatások önerő és előfinanszírozására nyújtott hitelek tartoznak, míg a másik csoportba a június 15-től felvett, az első körbe nem tartozó új hitelek kerültek.
Egymilliárd forint támogatás a kkv-knak
Az összegből 220 millió forintot a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzeti támogatások alcíméhez, a folyó kiadások és jövedelemtámogatások, 780 millió forintot pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hazai fejlesztésű programok alcíméhez, az intézményi kezességi díjtámogatások javára csoportosítanak át – derül ki a kormány augusztus 12-re datált határozatából.
A kezességvállalási díjak támogatása biztató lépés a kormányzat részéről – mondta a Kossuth Rádiónak Csath Magdolna közgazdász. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kkv-szektornak van olyan része, amely számára nem ez a megoldás. „Főleg azoknak nem, amelyek már nagyon el vannak adósodva, és azoknak a cégeknek sem, amelyek lánctartozásba keveredtek. Őket jellemzően nem fizették ki az elvégzett munka után, a helyzetüket így nem a hitel oldaná meg” – magyarázta.
Csath Magdolna a mikro-, a kis- és középvállalkozások fontos szerepét is hangsúlyozta. Mint kifejtette: a szektornak komoly szerepe van az állásteremtésben és a munkahelyek megtartásában. „A kkv-k rugalmasak, képesek mozogni egy országon belül, erre a nagyobb multinacionális cégek képtelenek” – tette hozzá.
A G7 című műsorban megszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Parragh László kiemelte: ha a kkv-szektornak biztosítják a garancia- és kamattámogatást, akkor számos vállalkozást lehet jelentős forráshoz juttatni, viszonylag szerény kiadással.
„A magyar gazdaságból az elmúlt négy évben mintegy 2500-3000 milliárd forintnyi hitel ment ki, ez jellemzően a magyar kis- és középvállalkozásoktól vándorolt el. Ha a válság előtti szintre szeretnénk visszajutni, akkor nagyjából ennyi pénzt kell visszapumpálni a gazdaságba” – közölte Parragh László, megjegyezve: szerencsés lenne, ha a jegybank folytatná a kedvező kamatozású hitelekkel összefüggő programját. A kormányzat által alkalmazott technika várhatóan több százezer vállalkozásnak jelent majd hathatós segítséget a jövőben – hangzott el a Kossuth Rádió G7 című műsorában.
A KAVOSZ jár jól az útdíjhitellel
A fuvarozók szerint a KAVOSZ keres az útdíjhitelen – írta a Világgazdaság. A Széchenyi Útdíj Hitelprogramhoz négyszázalékos kamattámogatást ad a büdzsé, ami a meghirdetett 5,5 helyett 10 százalékos THM-mel kerül a fuvarozókhoz. Az útdíj finanszírozását szolgáló útdíj-hitelkérelmek befogadását a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. végzi. „A kormány szándékával ellentétben a vállalkozók versenyképességet rontja a KAVOSZ által felszámított 29 ezer forintos szerződéskötési díj, a hitelkeret egy százalékát kitevő folyósítási jutalék, a 0,65 százaléknyi kezelési költség és a 0,5 százalékos kezességvállalási díj” – mondta el a lapnak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára. A hitel célja nem a KAVOSZ Zrt. eredményességének a növelése – írta a KAVOSZ-nak küldött levelében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete.
