A munkavédelmi szakemberek jó része hajlamos átsiklani afelett, hogy lehet, hogy nincs is rájuk szüksége a vállalkozásnak. De előfordul, hogy a munkavédelmi felügyelő az, aki túlságosan szigorúan értelmezi a munkavédelmi törvény előírásait - hangsúlyozza Kling Péter munkavédelmi szakmérnök. A munkáltató – attól függően, tevékenysége szerint (letölthető dokumentum itt ) melyik veszélyességi osztályba sorolható – annyi órában köteles munkavédelmi szakembert foglalkoztatni - teszi hozzá.
A legkevésbé veszélyes munkakörben foglalkoztató cég is legalább heti egy órában kell, hogy bejelentse a munkavédelmi szakembert. Kivételnek számítanak a kisvállalkozásnak minősülő, azaz 50 fő alatti vállalkozások, ahol a középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember helyett kijelölt munkavállaló vagy maga a munkáltató is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére ez a kivétel nem vonatkozik.
A veszélyességi osztályba sorolásról a munkáltató felelőssége gondoskodni az alábbi csoportosításnak megfelelően:
• 1-9 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára
• 10-49 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára
• 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára
• 501-1000 munkavállaló között egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
• 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
II. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató
• 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
• 10-49* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
• 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi napi két órára
• 501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
• 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
III. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató
• 1-9 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
• 10-49 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
• 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára
• 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:
• ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40 százalékát eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;
• ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60 százalékát eléri, alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.
A létszám szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).
Tanulókat, hallgatókat, hangsúlyozza Kling Péter, abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest. A munkavédelmi hatósági ellenőr a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát.
