hirdetés

Kihevertük a vasárnapi boltzárat

Négy hónap kellett a nagyobb üzletláncoknak ahhoz, hogy a vasárnapi kötelező zárva tartás eltörlése után kiheverjék a korábbi intézkedést. A vasárnapi forgalom mostanra érte el a másfél évvel ezelőtti szintet – írta a Magyar Nemzet.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Kép: MTI

A nagyobb áruházláncok vasárnapi forgalma mostanra érte el a zárva tartás tavaly márciusi bevezetése előtti szintet. Azaz a sokat bírált korlátozás idén áprilisi „feladása” után nagyjából négy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az áruházak kiheverjék az intézkedést – derült ki a Magyar Nemzet körkérdéséből.

A vasárnapi napokra jellemző forgalom most már nagyon közel jár a törvény bevezetése előtti időszakban tapasztalthoz. Mondhatjuk, hogy nagyjából visszaállt a törvény bevezetését megelőző szintre – közölték a SPAR-nál, ahol korábban az összes forgalom átlagosan 9 százaléka jutott a hét utolsó napjára. Az alkalmazotti létszámra és a bérekre vonatkozó kérdésre pedig azt közölték, hogy „a legnagyobb létszámú munkakörökben átlagosan 10 százalék feletti” bérfejlesztést hajtottak végre, illetve egyéb juttatásokat is adnak. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a vasárnapi nyitás lehetősége hogyan hatott a dolgozói létszámra.

Több más áruházláncnál is hasonló folyamatokról számoltak be a Magyar Nemzet érdeklődésére, de a forgalom pontos alakulását a legtöbb helyen üzleti titokként kezelik, így nem adtak róla hivatalos tájékoztatást. Az már a nyár elején egyértelmű volt, hogy a dolgozói létszám és a forgalom is növekedésnek indult több áruházláncnál annak nyomán, hogy a kormánypártok feladták a vasárnapi zárva tartást. A tilalom eltörlése nem csak az élelmiszer kiskereskedelmet vagy a hipermarketeket érinti: a ruházati boltok, barkácsáruházak (amelyek közül volt, amelyik kivonult az országból vasárnapi zárvatartás miatt), a plázákban található üzletek és a kapcsolódó szolgáltatásokban is erőteljes munkaerőigény keletkezhet. (A szakemberhiány miatt több kiskereskedelmi lánc már béremeléseket jelentett be.)

Bár a forgalom visszaállt a korábbi szintre, az egyik legnagyobb vitát továbbra is a vasárnapi pótlék kérdése, illetve a plusz pihenőnapok ügye jelenti. Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. Több érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést.

Mit okozott ez az év?
Hogy mennyi kárt okozott eddig a kormány átgondolatlan intézkedése, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok, a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.
 
hirdetés

Véleményvezér

Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha

Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha 

Folyamatosan produkálja a magyar gazdaság a meghökkentő eseményeket, miközben a kormány szerint munkájuk egyszerűen hibátlan.
Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo