Az e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások jellemzően többszereplős nemzetközi ügyletek, amikben különböző államok tartalom-előállítói (alkalmazás- és játékfejlesztők, zeneszerzők stb.), tartalomaggregátorok (pl. csengőhang-készítők) online piactereket üzemeltető vállalkozásai, mobil-, fizetési szolgáltatói vesznek részt, és ahol a rohamos ütemű technikai fejlődés folyamatosan alakítja a jellemzően magánszemély végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatások tartalmát. Emiatt is kiemelt jelentőségű az a szabály (és annak egységesen elfogadott értelmezése), ami meghatározza, hogy melyik szolgáltató teljesít a végső felhasználó magánszemély részére, a teljesítési hely-szabályok jövő évi változása ugyanis csak az ilyen szolgáltatásokat (B2C) érinti majd, azokat viszont alapvetően megváltoztatja. (Emellett az áfafizetésre mindig kényesen ügyel a NAV, nincs ez másként idén sem.)
A 2015-től érvényes főszabály abból indul ki, hogy bár a szolgáltatói láncban lehetnek szolgáltatók és közvetítők is, az áfafizetésre kötelezett szempontjából a többszereplős e-szolgáltatásokban és interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokban részt vevő minden vállalkozást úgy kell tekinteni, mint aki saját nevében, de a szolgáltatás nyújtójának megbízásából jár el. A főszabály szerinti vélelmet megdöntheti a vállalkozás, ha szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg. és ez, tehát a szolgáltatás megnevezése és a szolgáltató azonosítása a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik. A szolgáltatói lánc azon tagjait, akik jóváhagyják a díj felszámítását a végső vevő részére, vagy jóváhagyják a szolgáltatás nyújtását, vagy megállapítják az általános szolgáltatási feltételeket, semmilyen körülmények között nem dönthetik meg a vélelmet, az ilyen résztvevőket minden esetben szolgáltatónak (és nem közvetítőnek) kell tekinteni.
Ha tehát a résztvevők közül senki sem dönti meg a vélelmet, minden résztvevő szolgáltatónak minősül. Ez a szabály biztosítja, hogy egy többszereplős szolgáltatói láncban csak akkor minősülhet áfa szempontból is közvetítőnek egy résztvevő, ha legalább egy szolgáltató is van. A fenti szabály elsősorban azért szorul további magyarázatra, mert tele van olyan fogalmakkal, amik nem vagy nem egyszerűen közérthetőek.
A kapcsolatot a szerződéses háttér és tényleges tevékenységek alapján kell minősíteni. A díj felszámításának és/vagy a szolgáltatásnyújtás jóváhagyása és/vagy az általános szolgáltatási feltételek megállapítása (akár önmagában is) szoros kapcsolatot jelent – az alábbiakban összefoglaltunk néhány olyan körülményt és szolgáltatást, amik szoros kapcsolatban vannak az e-szolgáltatásokkal és az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokkal:
a szolgáltatásnyújtás platformjának rendelkezésre bocsátása (a platform birtokosa vagy kezelője); a szolgáltatás nyújtója (az azért felelős vállalkozás); a díjak beszedése, kivéve, ha a vállalkozás kizárólag a fizetések feldolgozását végzi; árképzés feletti befolyás, döntési jogkör; jogszabály alapján a végfelhasználó részére számla vagy nyugta kiállítására kötelezett vállalkozás; közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztói kérdésekkel, reklamációkkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, támogatási szolgáltatás; a virtuális piactéren (App Store vagy honlap) a szolgáltatói lánc egyik tagjának a többi tagénál meghatározóbb jelenlétével, feltüntetésével kapcsolatos döntést meghozó, illetve a döntést befolyásoló vállalkozás; a szolgáltatással kapcsolatban kötelezettséget vállaló vállalkozás; az a vállalkozás, amelyiknek a tulajdonában van a szolgáltatással összefüggő vevői adatbázis; az a vállalkozás, amelyik jogosult stornózni egy értékesítést a szolgáltató engedélye vagy előzetes jóváhagyása nélkül, amennyiben a szolgáltatást nem teljesítették szerződésszerűen.
2.: Néhány kiegészítő szolgáltatás, mint például a fizetésfeldolgozás vagy a kommunikációs hálózat rendelkezésre bocsátása az áfaszabályok értelmében nem kapcsolódnak szorosan az e-szolgáltatásokhoz, illetve az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokhoz. Az ilyen, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – szigorúan áfaértelemben – nem részesei a szolgáltatóláncnak, tehát őket nem érintik a jövő évi változások. Természetesen, ha egy vállalkozás a kiegészítő szolgáltatások mellett a főszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújt (illetve ilyen tevékenységeket is végez), a főszabályban megfogalmazott vélelem beáll, és a vállalkozást szolgáltatónak kell tekinteni.
I. a vállalkozás szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg:
a szolgáltatói lánc tagjai által kiállított számlákon (és nyugtákon) szerepel a szolgáltatásnak és nyújtójának a megnevezése, neve és
a végső vevőnek kiállított bizonylaton szerepel szolgáltatásnak és nyújtójának a megnevezése, neve és
a vállalkozás nem hagyja jóvá a díj felszámítását a végső vevő részére (tehát pl. az App Store nem felelős a végső vevő és az alkalmazás tulajdonosa közötti fizetésért), és
a vállalkozás nem hagyja jóvá a szolgáltatás nyújtását (tehát pl. az alkalmazás App Store-ból való letöltését nem az App Store hagyja jóvá), és
a vállalkozás nem állapítja meg az általános szolgáltatási feltételeket (tehát pl. egy alkalmazás App Store-on történő értékesítésének feltételeit nem az App Store határozza meg).
A cikk folytatása itt olvasható!
