A jogszabályban foglalt leírás szerint balesetnek nevezzük azt, ha az emberi szervezetet olyan egyszeri külső hatás éri, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
A munkabaleset meghatározása ettől annyiban tér el, hogy kiemeli, hogy mindez a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Ide sorolható a gyakori baleseti helyzetek (leesés, elcsúszás stb.) mellett például a munkahelyi étkezés alatt történő baleset, vagy a közlekedés alatt történő események. De nem minden esetben minősül munkahelyi balesetnek a munkahelyre vagy hazaúton történő eset. Ha a napi utat tesszük meg, például tömegközlekedéssel, és akkor történik baleset, az nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha viszont például a cég autójával hazavisz a főnök és eközben történik karambol, az már munkabalesetnek nevezhető.
Itt olvashat arról, mi az 5 legfontosabb teendő, ha baleset történik.
- baleset jelentése
- baleset kivizsgálása
- baleset nyilvántartása
- károk megtérítése (vagyoni és nem vagyoni)
- balesethez vezető okok, veszélyforrások megszüntetése
Egy kis figyelem nem ártana
Szakértőnk, Dr. Lak Edit szerint a leggyakrabban előforduló esetek az eleséssel, szúrással és vágással járó munkahelyi sérülések, esetleg égési baleset. A veszély kialakulásának nagyon gyakran az emberi mulasztás az oka, ezen belül a tapasztalat hiánya, a teljesítménykényszer, az eszközök nem megfelelő használata gyakori kiváltó okok. De a karbantartás elmulasztása és a hiányos információátadás is sokszor játszik szerepet. Gyakori oka a baleseteknek, hogy valaki biztosítás és (adott esetben kötelező) védőfelszerelés nélkül dolgozik – ilyesmiről sokat hallani az építőiparban. A balesetek többsége elkerülhető vagy enyhébb lefolyású lehetne, ha mindezekre kellő hangsúlyt helyeznek.
A munkáltató kötelessége biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit, az eszközökön és körülményeken kívül itt fontos kiemelni a munkavédelmi oktatást is. Hiszen ha a munkavállaló felelőtlenségéből vagy sorozatos slendriánságából adódik a baleset, ám kiderül, hogy nem volt része oktatásban, máris a munkáltató a hibás a jogi szabályozás szerint.
- tönkrement ruházat, ingóságok,
- kórházi tartózkodáshoz kapcsolódó látogatási és egyéb többletköltségek,
- otthoni lábadozás alatti ápolási, gondozási, élelemfeljavítási költségek,
- a sérültnek az otthoni háztartási munkából, kertművelésből, stb. való kiesése miatti többletköltségek
- közlekedéssel (szállítással), kontrollvizsgálatokra kíséréssel kapcsolatos többletköltségek
- gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközökkel, gyógytornával, rehabilitációval kapcsolatos többletköltségek
- elmaradt jövedelem
- munkába visszatérés után felmerülő többleterő-kifejtés (ha a munkavállaló balesetből eredő jelentős fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítmény kifejtésével látja el a munkakörét)
- halálos balesetnél a temetéssel összefüggő összes költség (a temetés költségei, koszorú, gyászruha, halotti tor költségei, síremlék-állítás költsége, sírgondozás költsége, az eltartottak részére az eltartásukat pótló járadék az elhunyt kiesése miatt)
A munkahelyi baleset kapcsán a munkavállaló kártérítést követelhet, ez lehet vagyoni vagy nem vagyoni kár alapján elbírást összeg. (Hogy mi minősül vagyoni kárnak, arról ld. keretes írásunkat.)
Kártérítés alatt minden esetben azt értjük, hogy a balesetet szenvedett munkavállalót olyan anyagi helyzetbe kell hozni, mintha a baleset be sem következett volna. A munkáltatónak azonban nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, emeli ki Dr. Lak Edit. Általában itt kezdődik az alkudozás.
A munkáltatónak, ha nem akar fizetni, a munkáltatónak be kell bizonyítania, hogy minden körülmény rendben volt, részéről minden feltétel biztosítva volt a biztonságos munkavégzéshez, tehát a felelőssége elhárítható. Ha nem születik megállapodás, a munkavállaló bírósághoz fordulhat.
Bizonyos esetekben a bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.
Jelenleg nincs Európában teljesen összehangolt munkajogi felelősségi szabályozás, nemzeti szabályozások léteznek, amelyek azonban hasonlóságokat mutatnak. A hazai szabályozás a munkahelyi balesetek tekintetében a régióhoz képest a munkáltatókra nézve kedvezőbb. Az új Munka Törvénykönyve ugyanis a munkáltató felelősség alóli mentesülése körében a korábbi szabályozásban szereplő „működési körén kívüli ok” helyett jelenleg az „ellenőrzési körén kívüli” okot jelöli meg, és ez utóbbi pedig szűkebb terület, mint a teljes működés, egészíti ki a szakértő.
