4. Növekvő adatgyűjtési és közzétételi kötelezettség

A cégek egyre több mérést, adatgyűjtést végeznek és egyre többször teszik közzé különféle környezetterhelési mutatóikat: így például a CO2-kibocsátási adataikat, saját karbon-lábnyomukat, energiafelhasználásukra, hulladékkezelési gyakorlatukra vonatkozó információkat. Egyre inkább az EU vonatkozó irányelvei – az úgynevezett CSRD, azaz a vállalati fenntarthatósági jelentési direktíva – szerint lesznek kötelesek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. 

3. Az elektromos infrastruktúra fejlesztése

A megújuló energiaforrások számának növekedésével megnőtt annak a jelentősége is, hogy a megtermelt energiát fenntartható módon tárolni lehessen. A kormányoknak és a vállalatoknak egyaránt van felelősségük abban, hogy az energiatároláshoz szükséges technológiákat és infrastruktúrát fejlesszék. Kiemelt jelentőségű az alternatív meghajtású járművek használatának elterjesztése is.

2. Megújuló energiaforrások beszerzése

A széndioxid-kibocsátás ellentételezése mellett – különösen a növekvő energiaárak miatt – a vállalkozások kiemelt figyelmet szentelnek az energiabeszerzéseiknek. A vezető technológiai cégek például egyre nagyobb mértékben fektetnek be a megújuló energia-technológiákba. A fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekre pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy térjenek át fenntarthatóbb formára, és változtassanak üzleti modelljükön.

1. A fogyasztók elvárásai

A fogyasztási cikkek iparága már most is gyorsan változik. A változások üteme cseppet sem fog lassulni. Csakhogy egyre több fogyasztóban tudatosulnak a termékek, szolgáltatások környezeti hatásai. Kiemelt szempont lett a termékek újrahasznosíthatósága is. Egyre több gyártó igyekszik ezeknek az elvárásoknak többé-kevésbé megfelelni.