A reformcsomag tervezetét - amelyet az Európai Bizottság, nem utolsó sorban az első féléves magyar elnökség előkészítő munkáját követően tavaly ősszel terjesztett elő - jelenleg tárgyalják a szakminiszterek. A jogszabály elfogadása jövőre várható. A csütörtöki eszmecserében a tagországok elsősorban a közvetlen támogatások kérdéskörével foglalkoztak.
Ezen belül az önkéntes termeléshez kötött támogatás esetében a magyar delegáció értésre adta, hogy az ország számára nagyon fontos ez az uniós finanszírozási forma, amely a jogszabálytervezet szerint a teljes támogatási rendszer 10 százalékát is kiteheti. Hazánk azzal számol, hogy e lehetőség révén tudja pótolni a kifutó nemzeti kiegészítő (top-up) támogatásokat és a szerkezetátalakítási támogatásokat. A bevonható ágazatok listáját több tagállam, így Magyarország is szeretné kiegészíteni, egyebek között a sertés-, illetve a baromfitenyésztéssel, valamint a dohánytermesztéssel.
Egy másik részterületet, a fiatal gazdák uniós támogatását a csütörtöki vita tanúsága szerint szinte minden tagállam fontosnak tartja. A magyar felszólalás is egyértelművé tette, hogy hazánk ezt mindenképpen szeretné bevezetni.
Az e témában felvetett magyar javaslat az életkor és a számításba vehető terület méretének növelésére vonatkozik. A honi elképzelés szerint ugyanis nem csupán a pályakezdő fiataloknak kellene biztosítani ezt a támogatást, hanem minden 40 év alatti gazda számára. A jelenleg tervezett 25 hektáros korláttal pedig az a probléma, hogy ennek bevezetése esetén Magyarország csak az elvileg lehívható támogatások kevesebb mint felét tudná kihasználni - a javaslat szerint a korlátnak legalább 100 hektárra ellene emelkednie.
Hasonló felvetésekkel egyébként számos más tagállam is élt Luxembourgban. Néhányan azt is javasolták, hogy a jelenleg tervezett kötelező rendszerrel ellentétben ez is a kormányokon múló, önkéntes támogatási forma legyen. Magyarországnak nincs kifogása az ellen, hogy e támogatási forma bevezetéséről minden tagállam maga döntsön - fejtette ki Czerván György.
A nagy gazdaságok támogatásának felső határával kapcsolatban a magyar delegáció azt vetette fel, hogy a jelenleg tervezett rendszer bonyolultságának enyhítése érdekében a támogatásokat korrigálják a foglalkoztatottak számával. A mostani elképzelésekben szereplő számítási mód ugyanis nagyon bonyolult és adminisztrációigényes: a támogatásokat a munkabérrel és közterheivel, valamint egyéb költségekkel kell korrigálni, és ezek kiszámítása nehézkes. A egyenlő elbánás szempontjait szem előtt tartva a magyar delegáció arra is javaslatot tett, hogy valamennyi támogatási formát tovább lehessen vinni az új rendszerbe - mondta el az államtitkár. Ami a kisgazdaságokat illeti, Magyarország ahhoz a tagállamcsoporthoz tartozik, amely az egyszerűsített támogatási lehetőség működtetését fontosnak tartja.
Kitértek a miniszterek az aktív (és így támogatásra jogosult) farmer fogalmának meghatározásával kapcsolatos problémákra is. Mint Czerván György elmondta, az Európai Bizottság immár abban az irányban gondolkodik, hogy a definíció keretében negatív listát állítsanak össze, amely konkrétan megfogalmazná, hogy milyen gazdálkodási formák nem juthatnak mezőgazdasági támogatáshoz. A golfpálya és a repülőtér például egészen biztosan felkerülne erre a listára - jegyezte meg.
A KAP-reformon kívüli napirendi pontok egyikének keretében a lengyel delegáció a tejpiaci helyzetre hívta fel a miniszteri tanács figyelmét. A magyar támogatást is élvező felvetés szerint az árak csökkenése miatt újra be kellene indítani az exportvisszatérítések rendszerét ebben az ágazatban, az Európai Bizottságnak pedig meg kellene fontolnia a referencia- és intervenciós árak megemelését is, mert a jelenlegi szint legfeljebb a veszteség csökkentésére alkalmas. Erre adott válaszában a bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a tejpiac helyzetét, de egyelőre nem látja indokoltnak a beavatkozást. A helyzet súlyosbodása esetén azonban a testület kész közbelépni.
