Nicholas Sárvári elmondta: az október 9. és 19. között megrendezendő Kanadai Kereskedelmi Misszió aktualitását az adja, hogy Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást várhatóan 2012-ben aláírják a felek. A szabadkereskedelmi egyezmény jelentősen bővítheti a két régió közötti gazdasági együttműködési lehetőségeket, és a kamara elnöke esélyt lát a magyar kis- és közepes vállalkozások számára is a kereskedelmi kapcsolatok építésére.
A több kanadai várost érintő körúton résztvevő magyar cégeknek lehetőségük nyílik személyes üzleti találkozókra, az érdemi üzleti kapcsolatok létesítéséhez pedig a kamara minden támogatást megad. A körút részeként a vállalatok képviselői Winnipegben részt vesznek a Centrallia konferencián, amelyre a világ 40 gazdasági régiójából mintegy 600 vállalat érkezik. A konferenciát évente rendezik Kanada legnagyobb városaiban. Ezen túl több kanadai kamara tagvállalatai közül előminősített cégek képviselővel szerveznek találkozót a magyar üzletemberek számára. A kamara a későbbiekben minden évben szeretné megrendezni az üzleti körutat.
A HITA kezdeményezése azért is fontos, mert a magyar cégeknek csak az exportpiacok bővítése jelenthet reális kiutat a válságból. A külpiacra lépés elsősorban a magyar piacon már sikeresen működő, versenyképes termékkel rendelkező vállalkozások számára jelentheti a további növekedés, nagyobb stabilitás lehetőségét az első hazai exporttársulás, az Export Kooperáció tapasztalatai alapján. A környező országok, valamint az EU piacai számos magyar KKV-nek biztosíthatnak kitörési pontot a stagnáló piaci körülmények közül.
Így lehet esélyük a hazai cégeknek
Ha belül nem tudunk piacot növelni, akkor csak a külpiac marad. Ehhez jól működő exportfinanszírozás kell megfelelő tőkeellátottsággal, kereskedőházak, amelyek összegyűjtik a kkv-k termékeit, és kiviszik a külpiacra, ahol hatékonyan tudják képviselni őket. Mindez elsősorban állami feladat, amelynek lényege: a profitot nem az exportot finanszírozónak, hanem az exportőrnek kell elérnie a megfelelő intézmények segítségével. S ha Magyarországon nem ügyfél-, hanem ügyletfinanszírozás működne, akkor jelentős exportnövekedést lehetne elérni - mondja Nyíri Iván, a terület szakértője.
További részletek itt olvashatók!
