Sok vállalkozó hivatkozik a kiszámíthatatlan piaci folyamatokra, a múltban kitűzött célok gyors avulására, megvalósíthatatlanságára. „Ennek ellenére legyen minden vállalkozásnak saját jövőképe" - hívja hangsúlyozza Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke. Ehhez a hazai vállalkozástámogatói intézmények már sokféle szolgáltatással tudnak segítségként felsorakozni: „Kell, hogy legyen 5-6 éves üzleti terv, benne a fejlesztési és finanszírozási tervekkel, a humánerőforrásra vonatkozó elképzelésekkel, és a termékek gyártását és piacra juttatását övező jogi, vagy akár szabadalmi dokumentációval." - sorolja Csuhaj. A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. nem csak az állami tőkejuttatás lebonyolítását végzi, hanem a felsoroltak biztosításában is segédkezik. Azonban a megvizsgált és érdeklődő vállalatok áttekintése során nem kedvezőek a tapasztalataik a kkv-k jövőbeni céljaikkal kapcsolatos tudatosságukról.
„Formálisan üzleti tervet sok pályázathoz, finanszírozási ügylethez, vagy máshoz kell írásban készíteni, ez esetleg technikai kérdésnek tűnik, de nem az!" - állítja Csuhaj. „Mi azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb vállalkozásnál igen komoly problémát okoz, ha ezt nem pusztán papíron kell "legyártani", hanem részleteiben, ok-okozati összefüggésben be kell mutatni egy olyan pályát, amit amúgy a cég vállalhatónak tart."
Általában minden vállalkozó jól ismeri saját tevékenysége piaci környezetét, de legalább ilyen fontos, hogy önmagunkkal is őszinték legyünk: ha látjuk, hogy az eddigi üzleti modell hosszútávon nem fenntartható, akkor időben kell lépni, semmint bízni egy külső okból bekövetkező pozitív változásban. (Itt olvashatja néhány a válságot sikeresen átvészelő kkv tanulságos történetét.)
Számos olyan iparág van, ahol kisebb súllyal esik latba egy vállalkozás sikerességében a technológiai környezet, vagy a tőkeellátottság, sokkal inkább számít az, hogy a piaci vertikum mely fokán áll a vállalkozás, milyen üzleti modell mentén tevékenykedik, és azt milyen vezetéssel hajtja végre. „Egyes multinacionális cégeknél a beszállítók körébe való bekerülésre sok alkalmas vállalkozás áll sorba, amelyek valamennyien magas színvonalon, jó minőségben gyártanak, ugyanakkor a kiválasztottak között menedzsment-képességekben plusz tényezőket fedezhetünk fel" - magyarázza Csuhaj. A szakképzett munkaerő folyamatos utánpótlásának biztosítása, a financiális kihívások kezelése, a partnerekkel való gördülékeny kapcsolattartás során a bizalom felépítése, mind nehezen számszerűsíthető tulajdonságok.(Mit várnak a nagyvállalatok a beszállítóiktól? Ide kattintva megtudhatja!)
„Mégis ezek azok a képességek, amelyek versenyelőnyt biztosítanak, és azt a kicsi pluszt adják, amivel az ember elnyer, vagy nem nyer el milliárdos megbízásokat." - mutat rá a szakember. Ezekhez nemzetközi gyakorlat, magas szintű nyelvismeret, korábbi vállalatoknál szerzett tapasztalatok, és jó elemzői, rendszerezői képesség is kell. „Van, akiben ez intuitíve megvan, vannak született menedzserek, ám ez annyira ritka, hogy nem szabad erre apellálni, túlbecsülni képességeinket. „Jó eséllyel, mindenki, aki született menedzsernek tartja magát, az valójában nem az, legfeljebb volt egy-két jó húzása" - vélekedik a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.
Ráadásul ezeknek a képességeknek a megléte nemcsak megbízások elnyerésében, hanem a kockázati tőke bevonásához is elengedhetetlen. (A kockázati és magántőke befektetések száma jelentős növekedés előtt áll a szakemberek szerint.) „Az első döntési pont, hogy meg legyen a befektető arról győződve, hogy az a tulajdonos vagy menedzser, akivel üzleti kapcsolatba akar lépni, az számára megbízható partner, és lát-e benne annyi spirituszt, hogy ő egy fejlődőképes vállalatot vezessen" - mutat rá Csuhaj V. Imre. (Itt olvasható egy igazi magyar sikersztori - a Prezinek egy nehézsúlyú befektetővel sikerült megállapodnia.)
