Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja és az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával (postai kézbesítés esetén a postára adás napjával) fejeződik be. Az ellenőrzést követő hatósági eljárás (utólagos adómegállapítás) pedig a jegyzőkönyv átvételével (postai kézbesítés esetén a kézbesítés napjával) indul meg és célja az ellenőrzés megállapításait határozati formába önteni. (Ne higyjük, hogy utólag nem jöhet vissza akár még egyszer az ellenőr!)
Figyelembe véve, hogy ebben a szakaszban még nincs olyan adóhatósági dokumentum (jegyzőkönyv vagy határozat) amelyre önállóan, érdemben reagálni lehetne, így jogorvoslati lehetőségről sem beszélhetünk, ugyanakkor a törvény értelmében az ellenőrzés alá vont adózó jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni (pl. tanúmeghallgatás, nyilatkoztatás), az esetleges megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, és bizonyítási indítványokat előterjeszteni. – figyelmeztet a BDO Magyarország az Adó Online-on közzétett szakértői cikkében.
Ezen utolsó jogosultságnak nagy jelentősége van, hiszen a bizonyítási indítványoknak az adóhatóság vagy eleget kell, hogy tegyen, ha pedig nem látja szükségességét, akkor ennek okairól a jegyzőkönyvben számot kell adnia. Ha pl. az adózó javasolja még valamelyik üzleti partnere nyilatkoztatását az ellenőrzés során, mert bizonyos információk hitelt érdemlően csak tőle nyerhetőek, de az indítványnak az ellenőrzés nem tesz eleget, akkor ennek okait a jegyzőkönyvben be kell mutatnia.
Mely jogorvoslati lehetőséggel lehet élni az ellenőrzés lezárulásakor?
Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul le. Az Art. az adózókat megillető jogok közé sorolja, hogy a jegyzőkönyvet megismerhessék és az átadást követő 15 napon belül a megállapításokra észrevételt tehessenek. Az észrevétel jogtechnikai értelemben nem minősíthető jogorvoslatnak, mivel az adóhatósági jegyzőkönyv nem minősíthető adóhatósági döntésnek (azok csak a végzések és a határozatok), ugyanakkor tartalmában ez tekinthető az első jogorvoslati lehetőségnek, amikor az adózó összefoglaltan elmondhatja véleményét és ellenérveit az adóellenőrzés megállapításairól. Az észrevétel illetékmentes. Az észrevétellel kapcsolatosan az adóhatóság három dolgot tehet. Természetesen az az optimális, ha az észrevételben foglaltaknak teljes mértékben helyt ad, és a jegyzőkönyvezett megállapításait az észrevételben foglaltaknak megfelelően módosítja majd a utólagos adómegállapítás határozatában. Olyan esetekben szokott a leggyakrabban erre sor kerülni, ha pl. nem a hatályos jogszabály alapján tettek megállapítást.
A legtöbb esetben társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó adónemekben fordulhat ez elő, ahol a biztosítási jogviszony létrejötte vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége mögött folyamatosan változó szabályozás áll, de hasonló a helyzet az általános forgalmi adóban a korábbi üzleti gépkocsik értékesítésének áfa kötelezettsége vagy mentessége körül is. Amennyiben az észrevétel alapján azt állapítja meg az adóhatóság, hogy a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, vagy egyébként az észrevételben foglaltak más módon indokolják, akkor 15 napos úgynevezett kiegészítő ellenőrzést végez. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre szintén tehető észrevétel. Amennyiben kiegészítő ellenőrzést folytat le az adóhatóság és kiegészítő jegyzőkönyvet készít, akkor a hatósági eljárás természetesen nem az alapjegyzőkönyv, hanem a kiegészítő jegyzőkönyv átvételével kezdődik majd meg.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
