Március elején a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában indult útjára az „Ukrán állampolgárok hazai hiányszakmákban történő foglalkoztatása” címmel szervezett munkaerő-piaci programot bemutató roadshow. A kezdeményezés keretében kétirányú szakmai munka folyik. Ukrajnában a munkaerő-toborzás tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása folyik, s ezt támogatandó, klasszikus és marketingkampány formájában figyelemfelhívás a magyarországi munkalehetőségre. A program hazánkban egy tizenhárom helyszínt érintő országos szakmai konferencia-sorozat, amelyben a Horizont 2020 szakmai partnere és támogatója a HSA Kft. – közölte a BKIK.
„Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége javaslatot tett a termelő és szolgáltató vállalkozások közötti közvetlen gazdasági együttműködés erősítésére. Ennek formája a külföldi cégekkel kötött vállalkozási szerződéses keretben történő szervezett munkavállalók fogadása. Az építésügy területén ukrán és fehérorosz székhelyű cégek mutatnak érdeklődést ilyen irányú együttműködésre, ami mindkét fél számára üzletileg előnyös lehet. Fontos, hogy jogszabályilag rendezett feltételekkel, ellenőrizhető módon, a legkisebb bürokrácia mellett erősödhessenek az ilyen üzleti kapcsolatok, amihez a kormányzat közreműködésére, támogatására is szükség van” – tette hozzá Koji László, a BKIK általános alelnöke, az ÉVOSZ elnöke.
Átmeneti, változó számú
A javasolt megállapodásban a vállalkozási szerződéses konstrukcióban Ukrajnából átmeneti munkavégzésre ukrajnai munkáltató által Magyarországra kiküldött munkavállaló a magyar jogszabályok alapján kiállítandó munkavállalási engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kapja meg, egyszerűsített eljárási formában. A megállapodás rögzítené, hogy éves átlagban Ukrajnából 300 fő küldhető ki Magyarországra átmeneti építőipari munkavégzésre. Az építőipari szezonális munkálatokat figyelembe véve a havi átlagos létszámkeretet éves szinten kellene betartani. (A gazdasági együttműködést segítő, átmeneti létszámkontingenst más ágazatokra is meg lehetne hirdetni.)
A kontingenskeret ukrán vállalkozók közötti elosztását az MKIK, illetve a kiküldetésben érintett magyar megrendelő érdek-képviseleti szerve (így az építőiparban az ÉVOSZ) végezné, az ukrán vállalkozók előzetes szakmai minősítése után. Az előminősítés különösen arra terjedne ki, hogy a kiküldő vállalkozás rendelkezik-e kellő létszámú szakmai végzettséggel bíró munkavállalóval és megfelelő létesítményi referenciákkal.
A munkavállalási engedélyeket csak kontingenskeretet kezelő szervek (MKIK–ÉVOSZ) igazolása alapján adnák ki a kérelmező ukrán munkáltatónak. Az eljárás egyszerűsítése érdekében erre célszerű lenne központilag egy megyei vagy fővárosi kormányhivatal munkaügyi részlegét kijelölni. Ugyanez az igazolás lenne a beutazási és munkavállalási vízum megszerzésének feltétele is.
A havi, illetve éves kiküldetési létszámkeretet a megállapodást aláíró magyar fél évente egyszer felülvizsgálná. Amennyiben a foglalkoztatási statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy egy adott ágazatban (pl. az építőiparban) a munkaerőhiány csökkent, akkor a havi (éves) létszámkeret is csökkentendő, ellenkező esetben pedig növelhető lenne.
A kiküldött munkavállalók magyarországi bérezésének meg kell felelnie azoknak a magyarországi bérezési feltételeknek, amelyeket magyar vállalkozók saját munkavállalóiknak biztosítanak. Itt figyelembe kell venni a garantált bérminimumot, valamint az építőipari ágazati ajánlott bérminimumokat is. A munkavállalók biztosítási kötelezettségeit a magyar–ukrán szociálpolitikai egyezmény, a személyi jövedelemadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget pedig a magyar–ukrán kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint kell megállapítani.
Az ukrán munkáltatók által történő magyarországi munkavállalói kiküldetés átmeneti jellegének biztosítása érdekében a megállapodásban kiköthető lenne, hogy egy kiküldött munkavállaló magyarországi kiküldetése maximum 24 hónapra történhet. Ha egy konkrét megrendelés teljesítése ennél hosszabb ideig tartana, akkor a kiküldetés maximum 36 hónapig lenne hosszabbítható. Meghatározható lenne továbbá, hogy egy munkavállaló esetében mennyi időnek kell eltelnie két kiküldetés között. A megállapodásban kiköthető lenne, hogy az ukrán vállalkozó/munkáltató csak vállalkozási szerződés keretében jogosult kiküldeni munkavállalóját, munkaerő-kölcsönzést a megállapodás nem tesz lehetővé.
Könnyű megoldani
„Régóta tapasztaljuk, hogy a vállalatok dolgozóhiánnyal küzdenek. Nem segít ebben a fiatalok elvándorlása. 2016 júliusától egyszerűsödött a külföldiek munkavállalási feltételeinek engedélyezési procedúrája, így akár már tíz napon belül szakképzett dolgozóhoz juthatnak a magyar cégek. A HSA Kft.-nek Beregszászon, Ungváron és Kijevben is van irodája. Innen intézzük a toborzást, majd az import-munkaerő jogi lépéseit: a tartózkodási engedélyt, munkavállalási engedélyt, TAJ-kártyát, adószámot. Úgy látjuk, az ukrán munkavállalók megbecsülik a magyarországi munkahelyeket, szakképzettek és jól dolgoznak. Fiatal párok érkeznek jövőbeli terveik megvalósításához” – nyilatkozta Puskár Szabolcs, a HSA Kft. kiemelt partnerkapcsolati vezetője.
