Bár a helyi iparűzési adót (hipa) a kisadók közé sorolják, eddig is sok esetben nagyobb megterhelést jelentett a vállalkozásoknak a társasági adónál, hiszen ezt az adót az árrés után kell megfizetni.
A március 16-án esedékes hipa-előleg összege főszabály szerint az adóévet megelőző második adóév adójának, amennyiben a megelőző második adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző második adóév adójából a naptári napok alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Vagyis 2016. március 16-án a 2014-es adóévről 2015. június 1-jei határidővel benyújtott bevallásban feltüntetett hipa összegének, vagy abból éves szintre számított hipa összegének felét fizetjük. Ha az adóévet megelőző adóévben jött létre jogelőd nélkül a vállalkozás, akkor az első előlegfizetési időponttal (március 15.) kapcsolatban nincs tennivalónk. Nem kell iparűzési adó előleget fizetnie továbbá az adóalanyként megszűnő vállalkozásnak és az előtársaságnak.
Több önkormányzat megengedi az egyéni vállalkozóknak, hogy a nettó árbevétel alapján számított adóalap helyett fix összegű hipa-t válasszanak. Ez főként azoknak jelent könnyebbséget, akik nem akarnak fáradni külön könyveléssel, és inkább az egyszerűen tervezhető költséggel kalkulálnának.
Ha túl sok
A március 16-án esedékes hipa-előleg alapvetően a 2 évvel korábbi üzleti tevékenység és előírások alapján fizetendő, egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyév bevételi tervei, valamint a tárgyévben esetlegesen érvényesíthető kedvező hipa előírások indokolttá teszik annak évközi megfizetését (hiszen az éves bevallás benyújtását követően a hipa összegét meghaladóan megfizetett hipa-előleg visszajár). Ilyen esetben viszont fontos, hogy ha kevesebbet akarunk fizetni, kérni kell az előleg módosítását a NAV-tól. Ez abban az esetben lehetséges, ha az adózó előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. A kérvényre nincs kötelező tartalmi előírás, ha viszont elmulasztjuk beadni, viszont kevesebbet fizetünk, az késedelmi pótlék kiszabásával és esetleg végrehajtási eljárás megindításával is járhat.
Változások 2016-ban
A sokat vitatott hipa komoly teher, de úgy tűnik, a korábbi tiltakozások ellenére – a kifogásolók egészen Brüsszelig mentek, ám az Európai Bíróság 2007-es ítéletében kimondta, hogy az adónem nem ellenkezik az uniós joggal – velünk marad. Legfeljebb a különféle adóalap-csökkentési lehetőségekkel élhetünk.
Az adóalap kiszámításakor nem lehet minden költséget levonni a nettó árbevételből. Csak az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ) (hogy pontosabban hogyan, arról ld. keretes írásunkat), a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a kutatás-fejlesztés (K+F) adóévben elszámolt közvetlen költségével lehet csökkenteni az árbevételt, de nem lehet figyelembe venni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségeket: például a szállítási díjakat, a bérköltségeket vagy éppen a marketingkiadásokat.
A hipa csökkentés szabályozásában történt 2016-ra néhány, a vállalkozók számára előnyös változás.
- Az önkormányzatok 2016-tól adómentességet, kedvezményt biztosíthatnak azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozók számára, amelyek nettó árbevételük legalább 80%-át háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből szerzik, és adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot.
- A logisztikai, szállítmányozási szektor szereplői számára jó hír, hogy bővül az útdíj levonási lehetőség, így nem csak az e-útdíj, hanem a külföldön vagy belföldön megfizetett, ráfordításként, költségként elszámolt úthasználati díjaknak még plusz 7,5%-a is leírható a helyi iparűzési adóból.
- Az önkormányzatok K+F adókedvezménnyel ösztönözhetik a területükön folytatott kutatás-fejlesztési tevékenységet. A K+F költségeket már most is le lehet vonni az adóalapból, de 2016-tól 10%-os adókedvezményt is biztosíthatnak az önkormányzatok, ha így döntenek.
- Jó hír, hogy csökkenni fognak a vállalkozások adminisztrációs terhei, egyrészt mivel a jövőben azoknak, akiknek nincs adófizetési kötelezettségük, bevallást sem kell benyújtaniuk. (2017-től pedig további változások is életbe lépnek.)
