Pályázatonként nettó 25 ezer forintot kell fizetni, amit az ND Nonprofit Zrt. Magyar Államkincstár által vezetett számlájára kell legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg átutalni – közölte az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A kiírás, valamint annak részét képező nyilatkozatminták teljes terjedelemben elérhetőek és szerkeszthető formátumban letölthetőek az ND Nonprofit Zrt. honlapjáról, valamint a társaság ügyfélszolgálati irodájában térítésmentesen átvehetőek. A kiírás részeként kiadott nyilatkozatminták egyben formanyomtatványnak is minősülnek, amelyektől való eltérés esetén az adott nyilatkozatot a kiíró az értékelés során nem veszi figyelembe - írták.
Az ND tájékoztatása szerint az ötödik pályázati körben 77 településre 88 koncessziós helyet hirdettek meg. A beérkezett pályázatok száma 653 volt és 70 nyertest hirdettek ki, közülük ketten nem írtak alá a szerződést. A meghirdetett települések közül nem pályáztak 18-ra. Ezek: Aranyosapáti, Bérbaltavár, Dávod, Domaszék, Dubicsány, Földes, Hercegszántó, Kömörő, Magyarszecsőd, Nagyrábé, Nyírtass, Püspökszilágy, Rákóczibánya, Sajtoskál, Tiszabő, Tyukod, Vácegres, Záhony, illetve a két alá nem írt szerződés a következő településeket érinti: Ferencszállás, Tiszaszalka. Jelenleg mintegy 5845 koncessziós joggal rendelkező nemzeti dohánybolt működik az országban, és további 476 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
A 2013. július 1-jén hatályba lépett az új kiskereskedelmi struktúrát, azaz az árusítható helyek számát és helyét is rögzítő dohánytörvényt sok vita kísérte. A szabályozásból kifolyólag a korábban megszokott elárusítóhelyeket felváltották a nemzeti dohányboltok. Ez érdemben átalakította a fogyasztói szokásokat is – egy felmérés szerint. A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok. Az új hálózat kialakításával a törvény egyik legfőbb célja a dohányzás visszaszorítása. A válaszadók 69%-a gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorúak dohányzását visszaszorítani.
Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmasabb annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd, pedig a legális dohánypiac negyede már így is eltűnt.
