Január elején indult sorozatunkban törvényekre lebontva foglalkozunk az idén életbe lépett adótörvény-változásokkal. A sorozat első részében a cafeteriát érintő változásokat mutattuk be, míg a második részben a személyi jövedelemadót érintő módosításokkal foglalkoztunk. A harmadik részben a SZOCHÓ, a KATA és az EVA változásait mutattuk be, majd a társasági adót érintő tizenkét legfontosabb újdonságra hívták fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői. A következőkben az általános forgalmi adót érintő legfontosabb változásokat foglaltuk össze.
Kezdődik az utalványmizéria
Bevezetik az egycélú és a többcélú utalvány fogalmát. A többcélú utalvány szabályozása az eddigi normál utalványnak felel meg, míg az egycélú utalvány értékesítése már kibocsátásakor áfafizetési kötelezettséget keletkeztet. A témáról itt olvashat részletesebben!
A Közösség más tagállamába nyújtott telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. tárhelyszolgáltatás, távoktatás, szoftver rendelkezésre bocsátása vagy frissítése) esetében – ha az nem adóalany (pl. magánszemély) részére történik – a magyar áfát kell alkalmaznunk mindaddig, míg a bevételünk el nem éri a 10 000 eurót. Ez gyakorlatilag egy adminisztrációs könnyítést jelent. Ugyanakkor választhatjuk azt is, hogy a célország áfakulcsát alkalmazzuk alacsonyabb árbevételi szintnél is, ez azonban a célországbeli adószám kiváltásával is jár. Aki él a választás lehetőségével, az a döntésétől két évig nem térhet el.
Változás a termékexport áfamentessége
A jövőben csak akkor adómentes a termékexporthoz vagy vámeljáráshoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás, ha azt az export vagy vámeljárás tárgyát képező termék értékesítőjének vagy eladójának nyújtják.
Áfalevonás útnyilvántartás nélkül is
Tartós bérlet és nyílt végű lízing esetében már akkor is levonható az áthárított bérleti díj 50 százaléka, ha nem készít a bérlő útnyilvántartást. Magasabb levonási hányad érvényesítéséhez továbbra is útnyilvántartást kell vezetni. Itt olvashat a témáról részletesebben!
Az alanyi adómentesség értékhatára 8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra emelkedett. Fontos, hogy ha az adózó korábban átlépte a 8 millió Ft-os bevételi értékhatárt, akkor attól függetlenül újraválaszthatja az áfamentességet, hogy az ilyenkor szokásos kétéves újraválasztási idő még nem telt el (ha a 12 millió forintot nem haladta meg az árbevétele).
Hamarabb be kell jelenteni a sorozatjellegű ingatlanértékesítést
A sorozatjellegű ingatlanértékesítést eddig a tárgyévet követő év január 31-ig kellett bejelenteni, míg ezután az értékesítést követő 30 napon belül. Sorozatjellegű az a magánszemély által teljesített ingatlanértékesítés, mely két naptári éven belül negyedízben történik meg, és tárgya új ingatlan, építési telek vagy beépítés alatt álló ingatlan. A negyedik ingatlan értékesítése már áfaköteles.
Tételes adatszolgáltatás kötelezettség
A 2018. július 1-jétől hatályos, havi 100 000 Ft áfatartalmat elérő befogadott számlákról történő tételes adatszolgáltatást az éves áfabevallóknak csak 2019-től kell alkalmazniuk. A tavaly, illetve az idéntől életbe lépett változások lendületbe hozhatják az elektronikus számlázást.
Csökken a tej áfája
Év elejétől 18-ról 5 százalékra csökken az ESL és az UHT tejek áfakulcsa is. Az áfacsalások egyik melegágyának megszűnése azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy olcsóbb is lesz a tej, habár a tapasztalatok szerint egy darabig igen.
Emelkedik a lakásáfa
2020. január 1-jétől újra 27 százalék áfát kell fizetni a jelenleg 5 százalékos új lakóingatlanok értékesítése után. Átmeneti rendelkezés, hogy 2023. 12. 31-ig lehet alkalmazni az 5 százalékos adókulcsot abban az esetben, ha 2018. 11. 1-jéig az értékesítendő ingatlan építési engedélye rendelkezésre állt, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentették. (Ezzel a szabállyal levegőhöz jutnak a lakásépítők.)
