A Magyar Formatervezési Díjat vagy különdíját idén - többek között - egy kocka formájú készségfejlesztő játék, egy homokkal töltött súlyzó, egy, a relaxációt segítő lebegő kabin, egymásba illeszthető dísztéglák, egy mosógép-terv, egy háromlábú kandalló, gerinckímélő ülésmódot támogató székcsalád és egy pop-up verskönyv érdemelte ki. „Napjainkban a design világában az érzelmek, a sokszínűség és a helyi kultúrák egyre erőteljesebben kapnak helyet. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a tömeges testreszabás korát éljük." - összegezte a mezőny erősségét dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke az ünnepélyes díjátadón.
A Magyar Formatervezési Díjat - az elmúlt több mint 3 évtizedhez hasonlóan - most is pályázat útján lehetett elnyerni. Mind a pályázatban részt vett, mind a Díjjal elismert pályaművek között megállapítható az a tendencia, hogy erősödik a hazai gyártók jelenléte: a beérkezett 302 pályamű közül közel 50 magyar kis- és középvállalatoktól érkezett be; a díjazott alkotások közül pedig közel minden második termék volt, azaz már a pályázatra nevezés időpontjában gyártották azt. A Magyar Formatervezési Díj mellett a Design Management Díjat is átadták: ezt a design vállalati kultúrába emeléséért egy belsőépítészettel ill. teljes körű építészeti kivitelezéssel foglalkozó hazai cég nyerte el.
„A jelenlegi körülmények között - válságok, társadalmi krízis - komoly versenyelőnyre tehet szert egy kkv, ha képes integráltan gondolkodni. Ez akkor valósul meg, amikor a vállalat összehangolja a gazdasági, a technológiai és a használhatósági szempontokat az esztétikai törekvésekkel és a környezettudatossággal. Ezeknek a szempontoknak megfelelő, követendő példát mutatnak a most Magyar Formatervezési Díjjal elismert alkotások, illetve az azokat gyártó cégek, valamint a Design Management Díjjal elismert vállalkozás. A hazai felhasználók és vállalkozók között lehet tehát élő kapcsolatot teremteni a design eszközeivel." - tette hozzá dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke.
A magyar kkv-k többsége még nem él a design-ban rejlő lehetőségekkel:
▪ Ma hazánkban tíz kkv-ból csak négy gondolja, hogy a cége versenyképességét egy professzionálisan kialakított arculat pozitív irányba befolyásolná.
▪ Ennél is kevesebben, tízből három vállalat nyilatkozott úgy, hogy a design-t azért alkalmazza stratégiai szinten, hogy segítse a cég piacon való talpon maradását.
▪ Azok a kkv-k, amelyek nem építik bele a design-t a cég mindennapjaiba, elsősorban nem a nehéz gazdasági helyzet miatt nem alkalmaznak kreatív szakembereket, például grafikust vagy formatervezőt: a megkérdezettek pusztán 3 %-a jelölte meg okként az anyagi erőforrás hiányát. A többség (74 %) egyáltalán nem is gondol arra, hogy a design az üzletét támogathatná. Itt tehát gondolkodásmódbeli változásra lenne szükség.
Vannak azonban biztató jelek is:
▪ A cégek negyede úgy látja, hogy a design alkalmazása már megtérült vagy pár éven belül kézzelfogható hasznot fog hozni a vállalat számára.
▪ Jellemzően a döntéshozói szerepben levő gazdasági vezetők azok, akik egy kkv-n belül fontosnak tartanak egy professzionálisan kialakított arculatot (57 %), illetve a design stratégiai szintű alkalmazását (43 %).
▪ Méretét tekintve minél nagyobb egy cég, annál nagyobb szerepe van a potenciális vevők elérésében a tudatosan kialakított cégarculatnak.
