Az IFRS-ek rendszere önálló, a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy konkrét, speciális vagy taxatívan megfogalmazott szabályok helyett inkább elvi megközelítést alkalmaz. A bevezetés három évre elosztva, a jövő év első napjától történik. Lesznek olyan gazdálkodók, amelyeknek kötelezően alkalmazniuk kell az IFRS-eket, míg mások választhatják azt. Egy szűk kört pedig kizár a törvénytervezet az alkalmazásból.
A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézmények kivételével 2016. január 1-től – tulajdonosi döntés alapján – azok a vállalkozások választhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket, amelyek a részvényeiket az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, és amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.
Immár kötelezően alkalmazniuk kell 2017. január 1-től az IFRS-eket a mérleg elkészítésére azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák. Ettől az időponttól szintén kötelező az IFRS-ek alkalmazása a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak. Kivételek az integrációban részt vevő takarékszövetkezetek, a kisebb méretű – évi 5 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű – hitelintézetek, valamint a Takarékbank Zrt.
2018. január 1-től kell alkalmazniuk az IFRS-eket a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek, valamint a kisebb méretű hitelintézeteknek és a Takarékbank Zrt..-nek is. Egyáltalán nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket a vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a pénztárak, az alapítványok, az egyesületek, a társasházak, az ügyvédi irodák, az egyesülések, a szociális szövetkezetek, valamint a vízitársulatok sem.
A tervezet módosítja a helyi adókról, illetve a társasági adóról szóló törvényt is. Ezek lényege az, hogy az IFRS rendszerben miképpen kell meghatározni ezeknek az adóknak az alapját.