Ahhoz, hogy legálisan ne kelljen iparűzési adót fizetnünk, nem kell mást tennünk, mint áttenni a székhelyünket egy iparűzési adómentes településre. Bármilyen egyszerűen is hangzik ez, nem minden cég esetében megoldható.
Amikor megoldás lehet a székhelyváltoztatás:
- Elsősorban olyan szolgáltatóknál, kereskedő cégeknél, akik nem helyhez-kötött tevékenységet végeznek (pl. szoftverfejlesztő, fuvarozó, speditőr, marketing, reklámügynökség, megrendelő telephelyén javítást-, oktatást-, szolgáltatást végzők, stb.).
- Cégtulajdonosoknál, akik Pest megyei céget szeretnének, bérlés, és személyzet fenntartása nélkül.
- Mikrovállalkozásoknál, akik meg akarják spórolni az irodafenntartást, vagy nincs rá szükségük.
- Azoknál a cégeknél, akik nem szeretnék, ha kavarodás lenne a költségelszámolásban a céges és a személyes kiadások között.
- Olyan vállalkozásoknál, akik főmunkaidőben máshol dolgoznak – az ajánlott levélért nem kell a postán sorba állniuk.
- Azoknak a cégeknél, akiknek külföldi állampolgár az ügyvezetőjük és ritkán van Magyarországon.
- Általánosan elterjedt hír, hogy az adóhivatal a székhelyváltoztatókat ellenőrzi. Ez azonban csak akkor igaz, ha cégünk rendszeresen változtatja székhelyét és azt is az ország egyik végéből a másikba teszi.
-Tévhit, hogy ott kell fizetnünk az adót ahol a bevételre teszünk szert. Az igazság ezzel szemben az, hogy iparűzési adót, a székhelyünk telephelye szerinti önkormányzatnak kell fizetnünk.
- Adóelkerülésnek is gyakran bélyegzik a székhelyváltoztatást, pedig ugyanúgy be kell fizetni az adónemeket, mint eddig, csak most a székhelyünk szerinti 0 százalékot fizetjük be.
- A székhelyen, azt gondolják sokan, hogy gazdasági tevékenységet kell folytatniuk A székhelyen, meghatározása szerint azonban, alapvető iratok átvétele, érkeztetése, esetleges iratőrzés kell történjen
- Gyakori tévhit az is, hogy komolytalannak tűnhet a vállalkozásunk egy vidéki székhellyel. Ez inkább legenda, mintsem valós alapja lenne. A vidéki székhelye a legtöbb nagy cégnek is van, mert megéri.
