Legyen szó akár munkahelyi megbeszélésről, szülői értekezletről vagy lakóközösségi gyűlésről, sokszor támadhat olyan érzésünk, hogy az online térben elhangzott információkat hatékonyabban le lehetett volna írni egy e-mailben. Szirtesi-Nagy Réka, a DFT szervezetfejlesztési igazgatója elmondta, a koronavírus-járvány miatt még digitalizáltabb világban élünk, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az online meetingeket is el kellene vetni, hiszen a kommunikációra szükség van, csupán változatosabbá, izgalmasabbá kell tenni azokat.
A tréner szerint az online meetingekkel összefüggésben egyre gyakrabban hallani az angol nyelvből átvett úgynevezett jégtörés kifejezést. Ez alatt azt értjük, amikor az előadók próbálják minél inkább oldani a hangulatot annak érdekében, hogy minden résztvevő ténylegesen bekapcsolódjon a beszélgetésbe.
„A jégtörés lehet nagyon rövid, mindössze 2-3 perces, így egyáltalán nem értékes meetingidőt visz el, csak segít gördülékenyebbé tenni azt. Napjainkban már kifejezetten sok olyan játék van, amit kimondottan az olyan helyzetekre találtak ki, amikor a szereplők nem ugyanabban a térben vannak” – mutatott rá a szakember.
Példaként említette azt a gyakorlatot, amikor a meeting első percében arra kérik meg a résztvevőket, hogy vegyenek maguk elé egy különleges tárgyat a környezetükből. Ezzel kicsit bepillantást engednek a magánszférájukba úgy, hogy rögtön a meeting aktív szereplőjének érzik magukat és megmutathatják azt az arcukat, amiket a home office nélkül valószínűleg nem tudnának.
Rejtélyes szám vagy érdekfeszítő történet is lehet jégtörés
Szirtesi-Nagy Réka megjegyezte, az üzleti életben például meglehetősen nehéz kimozdítani a megszokott mókuskerékből az embereket, miután napokig hozzájuk sem szólt adott esetben senki. Hasonló lélektani háttere van az online lebonyolított szülői értekezleteknek és a lakóközösségi gyűléseknek is egyaránt. Éppen ezért jó és szükséges a jégtörés.
„Bármilyen típusú meetingről is beszélünk, könnyen ki lehet zökkenteni az embereket egy mémmel vagy egy különleges kérdéssel. Sokan csinálják azt, hogy a megbeszélés elején bemondanak egy számot, amivel kapcsolatban meg kell tippelni, miként kapcsolódik a napi témához. Ez gondolkodásra készteti a résztvevőket, és fenntartja a figyelmüket egészen addig, míg ki nem derül a megoldás” – magyarázta.
Jégtörés továbbá az is, ha az előadó egy különös történettel indít, amivel azonnal bevonja a beszélgetésbe az embereket, ahogy az is, ha rögtön az elején kis csoportokra bontják a megjelenteket.
„Ha kirakjuk a résztvevőket párokba és azt a feladatot adjuk nekik, hogy beszélgessenek egy fókuszkérdésről egymással, máris jobban aktivizálódnak. Bár nem hallja őket mindenki, hallatják a hangjukat, esélyt kapnak a kibontakozásra és máris egy lépéssel közelebb kerülnek egymáshoz és az adott tematikához” – fogalmazott.
E-book az ötletes nyitó és záró játékokról
Szirtesi-Nagy Réka felhívta arra is a figyelmet, a jégtörés a meetingek végén is rendkívüli hasznára válhat az előadóknak. Ha ugyanis nincs keretbe foglalva, lezárva a beszélgetés, akkor könnyen előfordulhat, hogy a résztvevők már másnapra elfelejtik, mik voltak a legfontosabb tudnivalók.
„Ajánlott kijelölni egy következő lépést, egy elvégzendő feladatot a legközelebbi meetingig, másként gyakran minden ugyanúgy folytatódik tovább, mint korábban. Amennyiben nem vonjuk le a következtetéseket, lehet, hogy meg sem valósul a tervekből semmi. Ilyenkor meg lehet kérdezni a résztvevőket, miért volt számukra hasznos az az egy óra, mi az az egy dolog, amit elmondanának a vezérigazgatónak, ha találkoznának vele a folyosón. Ezt pedig mindenkinek egyszerre kell beírnia a chatablakba, így ismét mindenki aktivizálódik” – fogalmazott.
