Aki belevág valamilyen üzletbe, az persze abban a reményben teszi, hogy a befektetett pénze sokszorosát veheti majd ki az ügyből, ez azonban sajnos nem minden esetben jön össze. Az üzleti életből a kockázatvállalást azért nem lehet kiiktatni, és persze a befektetés nehéz dolog, hiszen ami egyszer jól működik, következőre lehet, hogy totális csőd lesz. De azért van pár olyan megfontolás, ami az OpenForum szakértői szerint általában segít, hogy nagyobb esélyünk legyen a megtérülésre.
Ne játsszunk szerencsejátékot!
Elsőre furcsa lehet párhuzamot vonni a szerencsejátékban megtett tétek és az üzleti befektetési döntések között, de érdemes elgondolkodni a dolgon. A pókerasztalnál is mérlegeljük, csak annyit kockázatunk-e, amivel még biztosan marad a következő körre, vagy bevállaljuk az „All in”-t.
Az üzleti életben alap a biztonsághoz, hogy soha ne kockáztassunk több pénz annál, mint amennyit készen állunk elveszíteni. Vagyis ami akkor sem vinne csődbe, ha a befektetésünk teljes egészében elúszik. Az új ötletek okozta lelkesedés hevében az ember hajlamos többet kockáztatni és csak a lehetőségeket látni. Valójában viszont a szakértők tanácsa szerint nagyjából kétszer annyi időt kéne azzal töltetünk, hogy végiggondoljuk, hol futhat vakvágányra az ötlet, mint amennyit a pozitív szcenáriók tervezgetésével.
Fektessünk hosszan ható dolgokba
Ha új gépet veszünk a termeléshez, vagy mondjuk, vásárolunk egy teherautót, az hosszú távon segít fellendíteni az üzletünket. Ezzel szemben, ha az összes pénzünket egy drága marketing kampányra költjük, ami egy hét alatt lemegy, aztán várjuk az eredményt, nyilvánvalóan nagyobb kockázatot vállalunk. A fejlesztések hatása hosszabb távon és folyamatosan érvényesül, ráadásul a legtöbb esetben jól tervezhető megtérülést biztosítanak. Ha növelni tudjuk a termelést, kiszámolhatjuk, mennyivel fogunk többet eladni. Ha ki tudunk váltani egy feladatot automatizációval, könnyen kalkulálható, mennyi marad a zsebünkben.
Lássuk pontosan a számokat
Ha minden fillérnek látjuk a helyét, fontos, hogy csakis olyan befektetésekbe kezdjünk, amelyeknek minden költségét és a végső árat is pontosan látjuk. Sok vállalkozó elköveti azt a hibát, hogy csak a kezdeti költségekkel számol, végül pedig kiderül, hogy a jónak tűnő befektetés az évek alatt valójában inkább veszteséget termelt. Ha nincs honnan pótolni az esetleges plusz költségeket, bele se kezdjünk olyasmibe, ahol mozgó tételekkel kell számolnunk!
Számoljuk ki pontosan a lehetséges megtérülést
Ha valami megéri, akkor lehet, hogy akár hosszabb időre is hajlandóak vagyunk összehúzni a nadrágszíjat azért, hogy megengedhessük magunknak. Ehhez viszont tisztán kell látnunk, hogy milyen távlatban számíthatunk a megtérülésre, hogy elkerüljük a keserű csalódásokat. Ez még a „soft” befektetések esetében is kiszámolható. Ha például úgy döntünk, hogy pénzt áldozunk a tartalommarketingre, kiszámolhatjuk, hogy a szakember díja akkor térülne meg egy hónap alatt, ha 10%-os értékesítés növekedést érnénk el a segítségével. Ez nyilván nem igazán reális. Ha a növekedés csak 2%, a befektetés megtérülése 5 hónapra húzódik – ami még mindig nem rossz. De megengedhetjük magunknak?
Ne felejtsünk el az emberekbe fektetni
A cégvezetők hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a céget működtető emberekre is kellő erőforrás és figyelem jusson. Pedig ez az, ami a többi, egyébként esetleg nem jól teljesítő beruházás veszteségét is képes lehet ellensúlyozni. Az emberek – és saját magunk – fejlesztése, oktatása, az egészségmegőrzés és a motiváció fenntartása mind olyasmi, ahol akár aprópénzért hatalmas erőt kaphat a cégünk. Az, hogy rendszeresen olvassunk (Kürti Sándor például ezeket a könyveket ajánlja) és kövessük az újdonságokat, vagy éppen figyeljünk rá, hogy a dolgozók tényleg kivegyék a szabadságukat és lehetőségük legyen feltöltődni, szinte semmibe nem kerül, a hatása viszont hatalmas.
