Peter Behrens építész híres mondása szerint „a kevesebb, több”. Erre a vonalra építette formatervezői karrierjét Dieter Rahms is, aki némi kockázatot vállalva, már az ötvenes években bevezette a minimalista irányzatot a Braun cég dolgozójaként. Ugyan ez szembement az akkoriban elterjedt avantgárd gondolkodással, ma már látható, hogy jó döntést hozott, hiszen Jonathan Ive, az Apple formatervezője is erre a szemléletre alapozta a világmárka sikerét.
Nem muszáj Armani, csak stílusunk legyen
A minimalista vonal nem csak formatervezésnél, de arculatépítésnél, honlapdesignnál is követendő út. Természetesen nem engedheti meg magának minden vállalat, hogy milliókat vagy több száz órányi erőforrást fordítson a megfelelő designra. De aki az online piacon akar ringbe szállni, az nem kerülheti meg teljesen ezt a témakört. Fontos, hogy letisztult, átlátható felületet mutassunk a felhasználók felé, és ne csak a funkcionalitást, de a szépséget is szem előtt tartsuk. Meg kell tanulni a vásárló fejével gondolkodni.
A design kialakításakor törekednünk kell arra, hogy a legkisebb káoszt is elkerüljük. Ne akarjunk minden négyzetcentiméteren eladni, viszont törekedjünk az egyediségre, hogy emlékezetesek maradjunk az oldallátogatók számára. Olyan ez, mint egy névjegykártya, ahol mindössze 2-3 információt szeretnénk igényesen, jó benyomást keltve megosztani. Persze itt ennél azért több infó is lehet, de fontos, hogy szorítkozzunk arra, ami tényleg fontos.
Ne keverjük a betűket
A tipográfia már azelőtt kirajzol egy képet az emberben a cégről, mielőtt elkezdené olvasni magát a szöveget. A szöveg struktúrája és elrendezése legyen letisztázva, ügyeljünk a tördelésre, a betűméretre és a betűk közötti távolságra, ahogy a betűszín is kiemelten fontos tényező olvashatósági szempontból. Próbáljunk elszakadni a szövegszerkesztőben megszokott betűtípusoktól, számos olyan oldal létezik, ahol ingyenesen juthatunk hozzá új betűkhöz, ilyen többek között az 1001fonts.com és a fonts.google.com.
Nem tanácsos keverni a betűtípusokat, és ügyelni kell arra is, hogy a hosszabb, nyomtatásban kiadott szövegeknél a talpas (serif) betűtípust könnyebb olvasni, míg monitoron inkább a talpatlan (sans-serif) betűtípust használjunk. Akit igazán érdekel a téma, az Robert Bringhurst „The Elements of Typographic Stye” című könyvében többszáz oldalnyi hasznos és érdekes információhoz juthat a betűcsaládokról.
A honlapot nem magunknak csináljuk
Ne legyen se túlzsúfolt, se túl színes a honlapunk. Maradjunk végig egy színvilágnál, ha a cégnek már van logója, az jó kiindulási alap lehet ehhez. A honlapra a szolgáltatásunk csomagolásaként érdemes tekinteni, és mint ilyet illusztrációkkal, képekkel tehetünk vonzóbbá. Azonban nem mindegy, hogy milyen képet és hova helyezünk el. Jó minőségű, releváns képeket használjunk, melyek kellő távolságra vannak a szövegtől. Ha nincs megfelelő minőségű képünk a termékről, akkor inkább ne rakjunk ki semmit!
A honlapot nem magunknak csináljuk! Az oldal saját ízlésre formálása az egyik leggyakoribb hiba, pedig nem mi leszünk a vásárlók. Még a legjobb cégvezetőnek is be kell látnia, hogy nem érthet mindenhez, így érdemes grafikus segítségét kérni, és amennyire lehet, szabad kezet adni neki.