Közösségi napelemparkok létrehozását is előre mutató és megfontolandó javaslatnak tartjuk: ezekbe a „befektetésekbe” bármely személy (cég, vagy akár magánszemély is) bekapcsolódhatna, „megvéve” egy bizonyos mennyiségű napelemet (vagyis termelő kapacitást) a teljes napelemparkban. Az így termelt áram bárhol az országban felhasználható (az energiahálózati forgalmi díjat mindenki kifizeti). A tagnak egy ún. „energia-folyószámlájára” jóváírásra kerülhetne a megtermelt energia (amelyet azután az energiaszámlájából levonhat); Ezzel olyanok is részt vehetnek napelem-beruházásban (zöld átállásban), akiknek nincs lehetősége önálló beruházás megvalósítására (pl. bérelt ingatlanban működő cégek, vagy lakótelepen élő magánemberek).
Cégek szektorsemleges támogatása visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokkal, az energiaköltség-robbanás azonnali és hosszabb távú kezelésének alapvető fontosságú elemei. Ezekkel az egymással is kombinálható eszközökkel mind a gyors válságkezelés (energiaköltség-támogatással), mind a hosszú távú átállás (kedvezményes energiahatékonysági beruházási hitel és ilyen célú pályázati források) hatékonyan segíthető. Ahogy a COVID járvány felgyorsította a cégek digitalizációját, úgy a mai energiaválság felgyorsíthatja az átállást egy modernebb energiagazdálkodásra, amely egyben a fenntarthatóság és zöld gazdaság irányába is komoly lépéseket jelenthet. Ezek egy része már döntésre került, sőt, a Széchenyi Kártya Programban már el is indult. A lehetőségeket minél nagyobb körre ki kell terjeszteni, hogy a gazdaság egésze – minden erre nyitott vállalkozás - esélyt kapjon a válság túlélésére és a megújulásra. Minden lehetséges eszközzel támogatni kell ezeket a fejlesztéseket, hogy a jövő generációi már egy jobban működő világban élhessenek!
