Az elektronikus aláírás során egy informatikai rendszer azonosítja az elektronikus aláírást, azt a tényt állapítja meg a szolgáltató, hogy egy meghatározott személy részére kibocsájtott érvényes elektronikus aláírást használtak az aláírás megtételekor. Értelemszerűen ez a rendszer nem bizonyítja azt, hogy az elektronikus aláírás tulajdonosa személyesen használta-e ezt az aláírást vagy más használta helyette. A legmagasabb szintű elektronikus aláírások esetében maga a törvény állít fel egy vélelmet, miszerint, ha ilyen aláírást használ valaki, akkor ezt a használó saját kezű aláírásának kell tekinteni. Ezzel az ilyen magas szintű elektronikus aláírások a saját kezű aláírással emelkednek egy szintre, azaz bizonyító erő szempontjából a teljes bizonyító erejű magánokirat szintjére emelik az így aláírt iratot, amely általában elegendő a hétköznapi ügyintézéshez.
A törvényben szabályozott elektronikus aláírással aláírt elektronikus irat, a saját kézzel írt és aláírt irat, a más által írt vagy nyomtatott, azonban saját kezűleg aláírt és további két tanúval aláíratott irat, vagy például az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott irat, a cégszerűen kiállított és aláírt irat és a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott irat is egyaránt teljes bizonyító erejű magánokiratoknak minősülnek.
Az aláírás megtételéhez alapvetően nincs, és soha nem is volt szükség közjegyzői aláírás-hitelesítésre. Olykor azonban mégsem árt. A megértés kulcsa a bizonyító erőben, a közjegyzői hitelesítési záradék bizonyító erejében rejlik.
Ha az ilyen iratoknak azonos a bizonyító ereje, akkor mit tesz hozzá a közjegyzői aláírás-hitelesítés?
A közjegyzői aláírás-hitelesítés történhet hagyományos aláírás és elektronikus aláírás esetében is egyaránt. A közjegyző eljárása esetén az aláírás megtörténtének tanúsítása már közokirati bizonyító erővel történik, azaz a közjegyző az aláírás-hitelesítés alkalmával a hitelesítési záradékban közokirati, magasabb szintű bizonyító erővel rendeli hozzá az előtte személyesen megjelent és azonosított aláíró személyt az adott elektronikus vagy hagyományos aláíráshoz.
Ennek az eljárásnak akkor van különös jelentősége, ha utóbb kérdésessé válik, hogy valójában ki is írta alá azt a bizonyos iratot. Egy ilyen vitában a közjegyzői aláírás-hitelesítés kimondottan előnyös, jelentős bizonyítási előnyhöz juttatja az arra hivatkozó felet.
Meg kell jegyezni azt is, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítés alkalmazása akkor jellemző, ha a hagyományosan vagy elektronikusan aláírt iratot befogadó személy vagy intézmény semmiféle későbbi vitát nem akar az aláíró személyével kapcsolatban. Ennek a vitának a lehetséges kizárására való a közjegyző aláírás-hitelesítés, az aláírás valódiságát tanúsító közokirati bizonyító erő, amivel az érintettek a különös jelentőségű ügyekben rendszeresen élnek.
A közjegyzői aláírás-hitelesítés ugyanakkor nem tévesztendő össze a közjegyző által kiállított ügyleti okirattal és jegyzőkönyvvel, amelyek már a teljes irat, és nem csupán az aláírás-hitelesítés tekintetében minősülnek közokiratnak.
Az ügyfelek akkor élnek a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel, ha az egyszerű saját kézzel tett aláíráshoz képest, egy további biztosítékot kívánnak igénybe venni az aláírás valódisága tekintetében. A legmagasabb szintű elektronikus aláírás is csupán a saját kezű aláírással egyenértékű.
Vannak ügyek, amikor nagyon kellemetlenné, sőt károssá válhat, ha egy aláírást az aláíró utóbb letagad. Az ilyen ügyekben nyújthat jelentős segítséget a közjegyzői aláírás - hitelesítés. Ilyen esetek szinte kivétel nélkül nagyobb, több millió forint ügyértékű, vagy egyébként értéktől függetlenül, jelentős bizonyítási érdekkel bíró ügyek, mint például a közbeszerzési pályázatok, a hitelügyletek, különféle kereskedelmi ügyletek, ingatlanügyletek. Ezen esetekben gyakran közjegyzői aláírás-hitelesítés mellett nyilatkoznak az érintettek meghatalmazásról, összeférhetetlenségről, vagy egyéb szerződéses nyilatkozatot tesznek ebben a formában. De ide tartozik pl. a közjegyzői okiratba foglalt ügyletekhez/nyilatkozatokhoz felhasznált meghatalmazás is, amikor a meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni, vagy legalább a meghatalmazáson lévő aláírást közjegyzőnek, külföldről származó iratoknál közjegyzőnek, vagy egyéb hatóságnak kell hitelesítenie.
Mindennek pedig az a célja, hogy az így megtett, tehát közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírás valódisága mellett ne csupán egy törvényi vélelem, hanem egy közokirati bizonyíték, a tanúsítási záradék is szóljon, ezáltal az aláírás számon kérhetősége szigorúbb és eredményesebb legyen, ha utóbb az aláíró tagadná, hogy az aláírás tőle származik. Ehhez természetesen szükség van bizonyos előrelátásra az így aláírt iratot befogadó személy részéről, mivel alapvetően rajta múlik, hogy számon kérhetőség szempontjából milyen iratokra alapítja a döntéseit.
dr. Parti Tamás elnök, Budapesti Közjegyzői Kamara
