A 2016-os év első félévi adati több szempontból is rámutatnak a jelenlegi vállalkozó környezet változásaira. Mivel még mindig jelentősen több cég szűnik meg, mint amennyit alapítanak, így elmondható, hogy a cégek körében tovább folytatódik az a tisztulási folyamat, amely már évek óta tart. Az alakuló cégek számának emelkedése viszont új jelenség. „2016 első hat hónapjában 13 315 új céget alapítottak Magyarországon, ami némi javulást mutat az elmúlt évekhez, és a 2014 óta tartó stagnáláshoz képest, de még mindig elmarad az utóbbi évek rekordjának számító 2011-2012 féléves alapítási számaitól” – mondja Pertics Richárd, a statisztikát közzétevő Opten Kft. céginformációs igazgatója.

A hitelezés és a gazdasági kilátások kedvező alakulása, a fogyasztói bizalom enyhe erősödése, valamint a jogalkotók konszolidációs törekvései a vállalkozói kedv mintegy 7,6%-os bővülését eredményezték az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. „Az új társaságok alapításában tapasztalható növekedés technikai és gazdasági hatások eredőjének tudható be. A kormány intézkedései (a piacra lépés feltételeinek szigorítása, a tulajdonosok és a vezetők felelősségi körének kiterjesztése, kötelező feltőkésítés) hatására a magyar gazdaság némileg fehéredik, ám a vállalkozói bizalom helyre állásáról, illetve gazdasági fellendülésről még nem igazán beszélhetünk” - hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.

Kép:MiniCRM

Ugyanakkor még mindig magas – az elmúlt évhez hasonlóan közel kétszerese – a törlések száma az alapítások számához viszonyítva. 2016 januárja és júniusa között 24 601 vállalkozás szűnt meg jórészt a cégbíróságok tisztogató munkájának köszönhetően. Az utolsó félév statisztikájának cégmegszűnési adatait vizsgálva e téren is látszik némi pozitív változás; a 2015 első féléves adatokhoz képest közel 6 %-kal kevesebb céget törölt a cégbíróság. Vélhetően a 2016-os évben nem dől meg a 2015-ben felállított cégtörlési rekord; a következő nagyobb cégmegszűnési hullám 2017-re várható, amikor lejár a kft-k törzstőkéjének 3 millió forintra emelésének moratóriuma. (Főként, ha a jogszabály rögzítette dátum nem módosul újra.)

Ezek a pozitívnak mondható apró javulások azonban nem változtatnak azon a 2014 óta tartó trenden, hogy az új cégek alapításának száma jóval a cégmegszűnések száma alatt marad. „A korábbi években a hazai cégstruktúra tele volt érdemi gazdasági indok nélkül működő cégekkel, és még elég messze vagyunk az egészséges cégstruktúrától” – állapítja meg Pertics Richárd. A rendben működő (eljárás alatt nem álló) vállalkozások száma 2015 közepéig meghaladta az 500 ezret, ezt a határt a múlt év második felében törte át lefele irányban, és azóta is folyamatosan csökken, ma már csak alulról súrolja.

„Még korai trendszerű változásról beszélni, azonban a cégtörlések számának visszaesése a cégvilág tisztulásának folyamata, és annak konszolidációja irányába mutat” – mondja az igazgató. A céginformációs vezető szerint az alvó vállalkozások ellen indított, és kényszertörléshez vezető eljárások lezárása, valamint az eladósodott cégekkel szemben a beszállítók és más hitelezők által indított felszámolási eljárások számában tapasztalható nagyjából 20 %-os visszaesés a törlések számának további csökkenését fogja eredményezni. Úgy véli: „A nem életképes vagy jogi kiskapukkal visszaélők kiszűrése mellett a kötelező feltőkésítés is valószínűleg tovább rostálja a gazdasági társaságokat, így várhatóan kevesebb, ám remélhetőleg jobb likviditású és aktívabb cég várja a hazai gazdaság fellendülését”.